Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. WEKLER FERENC (SZDSZ):
36 bértábla bevezetése egy cso mó települést lehetetlen helyzetbe hozott, és a mostani Kormánynak lesz a feladata, hogy valahogy megoldást találjon ebben a kérdésben. Sorolhatnám még a példákat, amelyek az elmúlt négy évben hasonlóan születtek, és érdekes módon az önkormányzati szövetsé gek véleményét akkor sem kérték ki, illetve ha kikérték, azok elmondták a véleményüket, és nem történt semmi. Emlékszem arra, hogy a '94es költségvetés tárgyalásánál egyetlenegy önkormányzati szövetség sem volt, amely támogatta volna a '94. évi költségvet ést. Ennek ellenére változatlan formában az a költségvetés került elfogadásra, amelyet egyetlenegy országos önkormányzati szövetség sem tárgyalt, illetve nem tartott jónak. Egyébként zárójelben jegyzem meg, csak hét van ilyen, és nem l5 vagy l6, amelynek a véleményét ki kellene kérni. A harmadik érvem amellett, hogy a polgármesterek legyenek itt a testületben: Azt gondolom, világos mindannyiunk számára, hogy Magyarországon egy egykamarás parlament működik, és nincs realitásuk a közeljövőben azoknak az elké pzeléseknek, amelyek arról beszélnek, hogy legyen két kamara azért, mert két ilyen tárgyalóhelyiség van ebben a Parlamentben, és elférne még egy kamara. Ha kétkamarás lenne a rendszer, azt gondolom, hogy logikusak lennének azok az érvek, amelyek a korporác iókat, a szövetségeket, az egyéb érdekvédelmi szövetségeket arra ösztönöznék, hogy az egyik kamarában vegyenek részt, a másik kamarában pedig a politikai pártok és más politikai döntéshozók jelenjenek meg. (18.10) Miután ez nincsen, é s ebben az egy Országgyűlésben kell minden érdeknek megjelennie, nem tudom, hogy miért épp az önkormányzati érdekeket kellene innen kiszorítani, amikor itt vannak a szakszervezetek, itt vannak az ügyvédek, itt vannak az orvosok, itt vannak a pedagógusok, é s nem tudom én... Az elmúlt parlamentben egész sok vadász volt, most nem tudom, hogy leszneke vadászok... (Közbeszólás: Most csak erdészek vannak. - Derültség.) Most csak erdészek vannak, de az is fontos, hogy ők is itt legyenek. Egyszerűen nem értem, hogy miért éppen az önkormányzatokat és azok első számú képviselőit kell kiszorítani ebből az Országgyűlésből, az ő számukra kell lehetetlenné tenni azt, hogy a saját területük érdekét megjelenítsék, és uram bocsá' lobbizzanak - jó értelemben vett módon lobbiz zanak a mellett, hogy az önkormányzati rendszer - amely az elmúlt négy évben bizonyította az életképességét - működhessen, és jól működhessen annak érdekében, hogy mindannyian, állampolgárok, a településeinken jobban éljünk. Én nem tartom komolynak azokat az érveket, amelyek itt a fizetésről, álláshalmozásról, hatalmi koncentrációról és nem tudom mikről szóltak az elmúlt időszakban. Az én személyes példám - persze nyilvánvalóan nem szabad erre hivatkozni: én négy éve testületi tag vagyok a saját falumban. A z első két évben a tiszteletdíjamat - ami ott háromezer forint egy helyi képviselő számára - a második világháborús hősi emlékmű felállítására ajánlottam fel, a második két évben pedig az ottani óvoda építésére, tehát egy fillért nem vettem fel. Azt gondol om, ez a most itt ülő polgármesterek számára is lehetőséget nyújt arra, hogy ha úgy gondolják, hogy túlságosan magas a jövedelmük, akkor ne vegyék fel a tiszteletdíjat - ha már itt vannak. Az ellenérvek között még egy, nagyon hangsúlyosan megjelenő érv vol t, hogy egész ember kell a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség ellátására. Azt gondolom, hogy ember és ember között van különbség. Van olyan ember, aki egész emberként sem tudja ellátni egyiket sem... (Derültség.) ..., és van olyan ember - azt g ondolom , amelyik mind a kettőt el tudja látni, és mellette esetleg még harmadik vagy negyedik feladatot is képes ellátni. Ez sok mindentől függ. Függ attól, hogy a település milyen messze van Budapesttől. Természetesen igaz az, amit Torgyán úr elmondott: egy több száz kilométer távolságra lévő megyének, vagy megyei nagyvárosnak a polgármestere nyilván nehezebben fogja ellátni ezt a feladatot, mint egy Pest melletti kistelepülés polgármestere.
