Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
196 kultúrához. Nemcsak a kultúra autonómiája fontos, nemcsak a sajtótársadalom szabadsága, hanem a felnőtt, nagykorú ember tudatos értékteremtése, hiszen ezért van a kultúra, ezért a sajtó. Ellenkező esetben fennáll a ves zély, hogy Erich Fromm diagnózisa igazolódik, aki ezt írja: "A rádiónak, a filmnek és az újságoknak pusztító a hatásuk; bejelentik például, hogy egy várost bombatámadás ért és több száz ember meghalt, majd arcpirító módon nyomban egy szappan- vagy borfajtá t reklámoznak; ugyanaz a beszélő, ugyanazon a behízelgő, mély és tekintélyt parancsoló hangon, amelyet az imént arra használt, hogy meggyőzzön a politikai helyzet súlyosságáról, most - fizetett hirdetésként - egy mosószermárka érdemeit ecseteli a hallgatós ágnak. Így aztán nem érint meg bennünket igazán az, amit hallunk, nem izgatjuk fel magunkat, a szabadság értelmében kivész az életből mindenféle rend, apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez." Köszönöm a figyelmet. (Taps a j obb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : A Kereszténydemokrata Néppárt további időkerete 18 perc 20 másodperc. Most megadom a szót Deutsch Tamásnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mielőt t a szűkre szabott időkeret adta lehetőségek közepette a leendő Hornkormány programjának XII. fejezetével, az önkormányzatokat érintő részekkel foglalkoznék, azelőtt annyit hadd jegyezzek meg, hogy úgy érzem, anélkül, hogy ez bármelyik oldal vagy bármelyi k eddigi felszólaló által elmondottak kritikája lenne, hogy ez az - az előző parlamentet is beleszámítva - immár sokadik politikai vita bebizonyította azt, hogy egészen más struktúrában kellene ezeket a vitákat lebonyolítani. A lehetőségekhez képest témakö rönként kellene haladni, hiszen azt hiszem, az egyszerű parlamenti képviselő szemlélőnek is eléggé meglepő, hogy mondjuk, a médiaügy fontos kérdései után én az önkormányzatokról beszélek, majd feltehetőleg egy gazdasági vagy szociálpolitikai kérdés követke zik. Tehát azt hiszem, érdemes lenne, mondjuk, a kormányprogram betartásáról vagy a kormány tevékenységéről tartandó vitát egy év múlva vagy az elkövetkezendő évben témakörök szerint lebonyolítani. Tegnap Lamperth Mónika azt említette, jó, ha tudomásul ves szük, hogy a polgárokat alapvetően nem nagyon érdeklik - és én ezzel egyetértek; kevés olyan szocialista hozzászólás volt idáig a parlamentben, amivel egyet tudtam érteni, ezzel teljes mértékben egyetértek - az önkormányzatok struktúrájára vonatkozó alapve tő kérdések, őket a gyors, áttekinthető, lehetőleg udvarias ügyintézés érdekli. Mindez azonban nem érv arra, hogy az önkormányzatokra vonatkozó alapvető politikai és szakmai elképzelések igen nagy jelentőséggel bírnak. Több olyan kérdést lehetne mondani, a mi nemigen érdekli a polgárokat, mégis jelentős. Így tehát, azt hiszem, a súlyának megfelelően kell kezelni ennek a programnak ezt a fejezetét is, ami a két koalíciót alkotó párt eredeti elképzeléseihez képest sajnos túlságosan általános, és elég sok hiány osság lelhető föl ennek a résznek az áttanulmányozása után. (10.30) Azt hiszem, hogy itt az előzetes és megalapozottan magas szintű várakozásoknak ez a fejezet nem tudott megfelelni. A kormányprogram vitája során nyilvánvalóan nem lehet megelőlegezni az e lkövetkező fél évben itt, a parlamenten belül sorra kerülő önkormányzati törvény vitáját, így tehát én nem fogok arról beszélni, milyen eltérő véleményt képvisel a Fidesz, mondjuk az önkormányzati ágazat önálló, a központi hatalomhoz képest ellensúlyként f eltüntetett szerepével kapcsolatban; arról, hogy milyen veszélyeket rejt a kormányprogramban hangoztatottakkal szemben az, hogyha az új, közvetlenül választott megyei önkormányzatoknak komoly beleszólásuk lesz a dekoncentrált pénzalapok normatív elosztási rendszerének meghatározásába. Ez gyakorlatilag már egy apró lépéssel előidézi azt a helyzetet, hogy alá- és fölérendeltség jön létre a megyei és a települési önkormányzatok között,
