Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
197 és ez élesen szembefut a helyi önkormányzatok európai chartájában megfogalm azottakkal - amit pedig a magyar parlament is elfogadott. Nem kívánok arról beszélni, hogy a köztársasági megbízottak regionális szerepének megszüntetése a kormánypártok eredeti ígéretével szemben milyen plusz új apparátusi költségeket jelent, hisz' nagyon sok regionális tevékenység volt, amit kizárólag megyei hivataloknál - mind a húsz megyei hivatalnál - újra megfelelő apparátussal kell majd elvégezni, szemben a mostani helyzettel, amikor végül is csak nyolc köztársasági megbízott végzi ezt a tevékenysége t. És nem kívánok olyan szakmai tévedésekről sem beszélni, hogy a normatív költségvetési támogatások felhasználási kötöttségeinek mérsékléséről beszél a program, amikor az önkormányzati törvény 84. §a értelmében a normatív költségvetési támogatásokat semm ilyen felhasználási kötöttség nem terheli. Ugyancsak nem kívánok arról sem szólni, hogy furcsa beleavatkozás a köztársasági elnök úr hatáskörébe az, hogy akkor, amikor még a nyilvánosság, de a politika belső nyilvánossága előtt sem ismert semmilyen informá ció arról, hogy az önkormányzati választások kiírására egyedül jogosult köztársasági elnök milyen időpontban gondolkodik, akkor a kormányprogram "kedvezőnek ítél" egy esetleges novemberi önkormányzati választást. Amiről beszélni szeretnék, az végül is két kérdés. Az egyik az, hogy éles ellentmondás van a kormányprogramban foglaltak és a belügyminiszterjelölt bizottsági meghallgatásán elhangzottak között: a belügyminiszterjelölt, Kuncze Gábor úr azt mondta a bizottsági meghallgatás során, hogy a kormány va lamennyi, az önkormányzatok működése szempontjából fontos törvénymódosítást be kívánja nyújtani a választások előtt. Ezzel szemben a kormányprogram éles különbséget tesz: csak a választások szempontjából legfontosabb alkotmánymódosításokról és önkormányzat itörvénymódosításokról kívánja, hogy a parlament tárgyaljon. A kormánykoalíció azt kívánja, hogy csak ezekről tárgyaljon a választások előtt. Ehhez képest az ezen túl terjeszkedő szükséges törvénymódosítások időpontjául '95. december 31ét jelöli meg, teh át az újonnan megválasztandó önkormányzati testületek mandátumának egynegyede után kíván erre a koalíció visszatérni. Ez újra azt a rossz helyzetet idézné elő, amivel 1990ben - bizonyos szempontból kényszerűségből, de nagyrészt az akkori koalíció lassúság a következtében - szembetaláltuk magunkat: már működő, felállt testületek még mindig nem tudták, mi az a feladat, amire ők vállalkoztak, milyen jogi szabályok vonatkoznak az ő tevékenységükre. Ilyen értelemben tehát én azt gondolom, jó lenne, hogyha a mini szterjelölt bizottsági meghallgatásán elmondottak kerülnének bele a kormányprogramba - csak ez az egyedül járható út a Fideszfrakció véleménye szerint. A másik kérdés, amiről pedig említést szeretnék tenni, az az egyszerű - és eddig különösebb kritikával nem illetett - változtatás, hogy az önkormányzati választási rendszert a koalíció egyfordulóssá kívánja változtatni, méghozzá úgy, hogy a választásokon, a mostani szabályokkal ellentétben, nem lenne részvételi limithez kötve a választások érvényessége. Azt hiszem, ez a választási rendszer egy egyszerű, bizonyos, szakmai szempontokból indokolt változtatáson túl egy, a mélyben meghúzódó világos és egyértelmű politikai szándékról is szól. Erről pedig beszélni kell, méghozzá azért, mert mi ezzel a politikai szá ndékkal nem tudunk egyetérteni. Nyilvánvaló: egy egyfordulós és ilyen körülmények között megtartandó önkormányzati választás a választásokon induló pártokat a választások előtt kényszeríti választási pártpolitikai alkukra oly módon, hogy ezáltal a választá si rendszer következtében a Magyarországon ma létező többpártrendszer - ami sokpártrendszer - gyakorlatilag a választások következtében kétpártrendszerű politikai intézményrendszerré változna. Ezzel kapcsolatban világossá kell tenni, hogy e mögött egyértel műen csak az a politikai szándék húzódhat meg, hogy az új baloldali kormány és az abban részt vevő pártok egy egységes baloldali választási blokkot kívánnak létrehozni. (Zaj a bal oldalon.) Ezzel kapcsolatban semmi kifogásunk