Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
880 az aktív termelőszövetkezeti tagok megvásárolhassák azt a mintegy 50 milliárd Ft értékű üzletrészt, amellyel a külsők rendelkeznek. Természetesen nem ennek a törvénynek a keretében kell ezt megtenni, hanem egyéb törvénnyel kell azt segíteni, hogy ez a lehetőség megvalósuljon, és az aktív tagok megvásárolhassák ezt az 50 milliárd Ft értékű üzletrészt. A másik nagy dilemmám – és gondolom, mindenkinek – az a problémakör, hogy a szövetkezetekben hogyan is történjen a szavazás; tehát vagyonarányosan vagy pedig maradjon az egy tag – egy szavazat? Megmondom őszintén, ezen sokat gondolkodtam és nagyon nagy dilemma ma is. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti elve ket talán jobban tükrözi az egy tag – egy szavazat elve a továbbiakban is. Egy viszont biztos, képviselőtársaim, a szövetkezeti tagoknak most már dönteniük kell, és élniük kell a törvénymódosítás adta lehetőségekkel, amennyiben ezt biztosítjuk számukra, hisz en a Parlament nem dönthet helyettük. Ellenben kötelességünk a nemsokára bekövetkező távozásunk előtt ezt a lehetőséget megadni az ezzel élni szándékozóknak, ugyanúgy, ahogyan megtettük ezt a kárpótlási törvénynél is, a meghosszabbításnál, és legjobb tudom ásom szerint ezzel ma már mintegy kétszázezren éltek. Tehát igenis, éltek a lehetőséggel, és gondolom, amenynyiben ezt a Parlament megadja, most is élni fognak vele, és várja is tőlünk a közvélemény ezt a törvénymódosítást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket . (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Suchman Tamás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az erede ti elképzelésemtől eltérően ott szeretném folytatni, ahol Vona Ferenc képviselőtársam abbahagyta, csak egy másik irányból. Én nem gondolom, hogy a gazdaság parlamenti politikai ciklusokhoz kötött. Nem hiszem azt, hogy a gazdaság folyamatosságához, folyamat os működéséhez és szabályozásához valami köze is lenne annak, hogy a mi mandátumunk le fog járni, és annak sincsen köze a közgazdaság szigorú szabályaihoz, hogy a közvélemény mit vár tőlünk. A közvélemény a Parlamenttől mindig a folyamatos és mindig érvény esülő gazdasági szabályozást várja. A másik: én nagyon megköszönöm Vona Ferenc képviselő úrnak azt, amit a háztáji gazdaságokról mondott, ez így igaz, messzemenőkig egyetértünk. Ezért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szövetkezeti törvény minden módosítása pontosan az akkori érdekekkel és akaratokkal ellentétben kialakuló, az egészséges életösztönön és rendkívül sok munkán alapuló, a faluban élő ember megélhetését biztosító, bizonyos integrációval a szövetkezetekhez kapcsolódó rendszerre épült, és azon állt. Mindnyájan tudjuk, hogy bár a magyar mezőgazdaság az egész gazdaságból 14%kal részesül, a falun élő emberek pedig az ország összlakosságának 46%át képezik. A szövetkezetitörvénymódosítás, az átmeneti törvény és egyáltalán a törvényalkotás, a szabályozás során – úgy érzem, most már három és fél éve, hogy – nem a magyar mezőgazdaság érdekeiről volt szó, nem a falun élő emberek érdekeiről, az élelmiszergazdaságról és általában az ország gazdaságáról, hanem – mint ahogy ez most az előző hozzászó lás végén is kifejezésre jutott – mindig politikai kérdés volt. Politikai és egyre inkább aktuálpolitikai kérdés volt, a régi koalíció egyben tartásának érdekkérdése, most pedig egy új választás előtt egy új koalíció összekovácsolásának és érdekeinek kérdé se. A Szocialista Párt ezt az álláspontot elutasítja, mi többször is elmondtuk, hogy nem különkülön kell nézni a kívülállót és az aktív dolgozót, s a falu lakosságát, hanem egészében, mindenki
