Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VONA FERENC, DR. (MDF)
879 A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron követ kezik a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 15289es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Vona Ferenc képviselő úrnak, Magyar Dem okrata Fórum. Felszólaló: Dr. Vona Ferenc (MDF) VONA FERENC, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A 15289es számú törvényjavaslat módosításának tárgyalásakor mindenképpen le kell szögeznünk, a tisztesség úgy kívá nja, hogy elmondjuk, a szövetkezeti szektor – különösen a mezőgazdaságban – a szocialista gazdaság sikerágazata volt. Erre a tényre ma igen sokan hivatkoznak, és azt a téves következtetést vonják le, hogy nagy hiba volt és lenne ezeket a gazdasági egységek et ma megbontani. A következtetés azonban, képviselőtársaim, hamis. Ugyanis a siker csak a szocialista gazdaság más ágazataihoz képest volt igaz, amelynek fő oka, hogy ez a szektor volt a legkevésbé szocialista. Itt nagymértékben jelen volt, elsősorban a h áztáji és kisegítő gazdaságok formájában – gondolok itt a sertésre, a baromfira, a zöldségre, a gyümölcságazatra – az egyéni érdek, tehát az önálló kezdeményezés lehetősége. Emiatt a mezőgazdasági szövetkezet szálka is volt igen sokáig számos pártállami ve zető szemében. Gondolom, ezért is kezdeményezhették a 70es évek elején a szövetkezetek egyesítésének nagy programját, amely – véleményem szerint – igen hibás lépés volt a kis községek és kis téeszek szempontjából. A nagy mamutszövetkezetek kialakításától remélték egyesek – szovjet mintára, természetesen – ebben a szektorban is a szocialista elvek nagyobb érvényre juttatását, a párt ideológiai téziseinek érvényesülését. (12.30) Képviselőtársaim! Ha ma nem bontjuk le a mamutszövetkezeteket olyan működőképes, önálló egységekre, ahol érvényesülni tud a tulajdonosi érdek mozgatóereje, olyan helyzet alakulhat ki, hogy éppen ez a szektor lesz a magánosítás utáni magyar gazdaság legszocialistább, következésképpen legmerevebb területe, ahol folyamatos vagyonfelélés mellett csak a felső vezetői szint él jól, de ők is csak ideigóráig, hiszen nincs az a sok, ami egyszer el ne fogyna. Az 1992. évi I. törvény adta lehetőséget a szövetkezeti parasztság nagy része nem tudta kihasználni, mégpedig a megfelelő tájékoztatás hi ánya, az erős függőségi helyzet a szövetkezet vezetőitől, valamint a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. Épp ezért le kell szögeznünk, hogy a termelő típusú szövetkezetek 54%a még ma sem alakult át, nincs cégbírósági bejegyzésük. Ezért nem tudom elfog adni azokat az ellenzéki véleményeket, amelyek szerint például – idézem – "a 92. évi I. törvény tervbe vett módosítása súlyos károkat okozó következményekkel jár". Úgy látszik, egyesek prófétai előrelátással bírnak, amiben nem hiszek. (Zaj az ellenzék sora iban.) Hiszen ma is leszögezhetjük – ahogy igaz volt 89ben is – , hogy a szövetkezeteknek csak egyharmada sorolható a ma is jól működő szövetkezetek közé. Ezért kell megadni az esélyt a szétválással kapcsolatos lehetőségekre. A magam részéről nem tudom elf ogadni azt az állapotot sem, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosok nem rendelkezhetnek vagyonukkal, illetve nem tudnak beleszólni annak működtetésébe. Ezt a lehetőséget ezzel a törvénymódosítással mindenképpen meg kell adnunk – a tisztesség úgy kívánja – a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak még úgy is, ha kedvező hitelkonstrukcióval adunk lehetőséget arra, hogy
