Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A Szekszárdi Húsipari Rt. Állami Fejlesztési Intézettel szemben fennálló tartozásának elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
878 inkább az ügy kapcsán néhány mondatot engedjenek meg az eddig megfogalmazott kételyeinkről, aggályainkról, amelyeket már a korábban meghozott tartozáselengedések kapcsán is elmondtunk. Újabb tartozáselengedés van előttünk, konkrétan a Szekszárdi Húsipari Rt.nek az Állami Fejlesztési Intézettel szemben fennálló tartozásának az elengedése. Önmagában a határozat i javaslat nem komoly nagyságrendekről dönt, bár a 300 millió Ft és a másik meglévő közel 3 millió Ft önmagában is komoly tétele lehet egy állami költségvetésnek. Ennél jóval kisebb összegekről is igen komoly viták folytak a Házban. Jómagam inkább csak kér déseket szeretnék megfogalmazni az előterjesztő államtitkár úr felé; néhány olyan kérdést, amelyeket a korábbi tartozások kapcsán is feltettünk, és amelyekre – úgy érezzük – eddig nem kaptunk választ. Az első, amit államtitkár úr már említett, hogy valóban differenciálte a segítségnyújtás mértéke. Itt arról van szó, hogy az állam valóban azokat a vállalatokat segítie meg, amelyek rászorulnak a tartozás elengedésére, milyen szempontok szerint döntenek arról, hogy ezeknek az állami pénzeknek az elengedése m egtörténjen, a Kormány milyen szempontrendszer alapján hozza meg az előterjesztését, amelyet a tisztelt Háznak is ajánl elfogadásra. Hiszen, bár minden ügy egyéni problémákat takar, bizonyára van néhány olyan átfogó szempont, amelyeket a Kormány érvényesít eni kíván az adóskonszolidáció folyamán is. Kérdésként tehető fel, hogy a privatizáció további menetében ez a tartozáselengedés jelente valamit, valamilyen irányt, tekinthetőe ez útjelzőnek a még hátralévő időszakban a Kormány magánosítási törekvéseiben. Kérdésként itt szintén azt lehet feltenni, hogy megérie az államnak és főként az állampolgárnak ennek a nagyságrendnek az elengedése, megtérüle az a pénz, amelyet elenged az állam. Konkrétan látnunk kellene ennek az ügynek a kapcsán is, hogy valójában m ennyi munkahelyet tud megmenteni ez a döntés és milyen nagyságrendről van szó. Fontosabbnak tartanám ezért azt, hogy a későbbiek során milyen piaci és befektetési lehetőségei vannak a cégnek, tehát ez a tartozáselengedés közép- vagy hosszú távon biztosítjae a vállalat számára a fennmaradást. Bár parlamenti képviselők vagyunk, és nehéz ilyen kérdésekben döntenünk aránylag csekély információ alapján, azért felvetném azt a kérdést, hogy a Kormány vizsgálte egy részletes üzleti tervet az adósságelengedés kapc sán. Úgy véljük tehát, hogy itt sem a konkrét esettel van gond, nem a Szekszárdi Húsipari Rt.ről van szó. Ha hosszabb idő állna rendelkezésre ahhoz, hogy a parlamenti többség ennek a vizsgálatnak a kapcsán eldöntse, valóban megérie ez a közel 300 millió Ft tartozás elengedése, akkor – azt hiszem – bizonyára nyugodt szívvel dönthetne erről a kérdésről. Minket mint parlamenti képviselőket elsősorban ennek az összegszerűsége érdekelhet, az, hogy milyen nagyságrendről van szó. Mivel nem az első tartozáselenge désről van szó, és nem tudjuk, milyen ügyek vannak folyamatban, ezért jónak tartanánk a FIDESZ parlamenti frakciója részéről, ha a Kormány – tekintettel a Parlament hátralévő rövid idejére is – egy összegzést készítene arról, hogy az állammal szembeni tart ozáselengedéseknek milyen nagyságrendjéről döntött vagy kíván dönteni a még hátralévő időben. Ezeket a kérdéseket tartom fontosnak, és mondom, igazából nem a konkrét ügyről van itt szó, hanem inkább ennek az általános vetületéről. Köszönöm szépen, hogy meg hallgattak. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Több képviselőtársunk nem jelezte felszólalási szándékát. Megkérdezem államtitkár urat, most vagy… (Dr. Becker Pál: Majd a végén!) …igen, később kíván reagálni az elhangzottakra. Az általán os vitát lezárom, a részletes vitára, illetve a határozathozatalra délután kerül sor.
