Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
832 A végrehajtást kérő helyzetét külöféle szabályok nehezítették. Ha például a végrehajtási eljárásban ügyvéd közreműködését vette igénybe, az ezzel felmerülő költséget saját magának kellett viselnie, azt nem lehetett vé grehajtási költségként az adósra áthárítani. Ismétlem, hogy a végrehajtási eljárásunkat a túlzott adósvédelem jellemzi, bizonyítják ezt azok a nehézségek, amelyek az üzletrészek, az értékpapírok végrehajtásánál a lefoglalt ingóságok és az ingatlanok értéke sítésénél merülnek fel. (11.50) Az előterjesztett törvényjavaslat tekintettel van azokra az alkotmányos alapelvekre, amelyeket a bírósági végrehajtással kapcsolatban az Alkotmánybíróság kiemelt. Így a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő véd elemben részesül, megvalósul a törvény előtti jog- és esélyegyenlőség. Védi az anyák és a gyermekek jogait, továbbá a munkához és a munkabérhez kapcsolódó jogokat. Másrészt a javaslat olyan szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják az emberi méltóságot, a személyi biztonságot, a magánlakás sérthetetlenségét, és mindezeket a törvényben megállapított legszükségesebb mértékben lehet csak korlátozni. A végrehajtás eredményessége szempontjából nemcsak az eljárás fontos, hanem a szervezet is, vagyis hogy kik a zok, akik a vagyoni kényszert alkalmazhatják. Csak üdvözölni lehet azt, hogy a jelenlegi hivatalnok jellegű végrehajtói szervezet helyett, amely soha nem tudott igazán hatékonyan működni és az utóbbi időben már szinte elmerült a tengernyi ügyben, a javasla t lényegében visszatér az önálló bírósági végrehajtói szervezethez, de emellett – ahogy a miniszter úr expozéjában kiemelte – egy szűk körben marad meg az – idézőjelben mondom – "állami" végrehajtás, a megyei bírósági végrehajtók státusa, akik az igazságüg yi követelések behajtása érdekében dolgoznak. Az utóbbiak feladata lesz a bűnügyi zárlat foganatosítása is, amelynél a gyors intézkedésnek nagy jelentősége van. Célszerű a végrehajtási ügyintézői munkakör bevezetése is. Ez az első lépés azon az úton, hogy az igazságszolgáltatás területén önálló jogállású bírósági tisztviselők is működjenek, akiknek nincs ugyan bírói képesítésük, de olyan feladatokat látnak el egyes ügyszakokban, mint a bírák. Az újonnan létesítendő és a következő években nyilvánvalóan létsz ámban is egyre növekvő bírósági végrehajtói szervezet törvényes működése érdekében a javaslat megállapítja a végrehajtói tevékenység kereteit és szabályozza a végrehajtási szervezet felügyeletét, és részletesen szabályozza az önálló bírósági végrehajtók fe gyelmi felelősségét. Ebben a körben látja képviselőcsoportunk a módosítás lehetőségét; szeretnénk a fegyelmi felelősség eljárását módosításokkal egyszerűsíteni. Szeretnék beszélni arról, hogy milyen szervek határozatain, illetőleg okiratain alapuló követel éseket kell bírósági végrehajtás útján behajtani. Az igények fő érvényesítésének útja az, hogy a jogosult a kereseti joga alapján a bírósághoz fordulhat, majd pedig a jogosult végrehajtási joga alapján állami kényszerrel juttatják érvényre a követelést. A javaslat tehát elsősorban a bírósági határozatok végrehajtását szabályozza, és csak néhány más olyan szerv határozata alapján adja meg ugyanezt a lehetőséget, amely ítélethatályú határozatot hozhat, illetőleg amely a szervezete és eljárása szempontjából kö zel áll a bírósághoz. A polgári eljárásjog azonban ismeri azt a lehetőséget is, hogy a jogosult bizonyos esetekben azonnali végrehajtási jogot kap igényének érvényesítésére, és ha az adós az igényt alaptalannak tartja, a végrehajtási eljárás megindítása ut án ő fordulhat a bírósághoz a jogvita érdemi elbírálása céljából. A javaslat is hasznosítja ezt a szabályozási módot az olyan esetekre nézve, amelyekben a követelés fennállását egyes okiratok nagymértékben valószínűvé teszik. Ez a helyzet a közjegyzői okir aton alapuló és néhány más szerv, így különösen egyes fegyelmi hatóságok által hozott, illetőleg a Munka Törvénykönyvén alapuló határozatok esetén. A javaslat alapján a végrehajtó az adós előzetes értesítése nélkül jelenik meg az adós lakásán vagy a helysz ínen. Itt átadja a végrehajtó okiratot az adósnak, és ha az nem teljesíti nyomban a
