Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
831 soron következnek az egyes frakciók vezérszónokai. Jelzem, a Magyar Demokrata Fórum képvis előcsoportja nem kíván vezérszónokot… (Dávid Ibolya jelentkezik.) Igen, most jelentkezett Dávid Ibolya képviselő asszony, neki megadom a szót. Felszólaló: Dr. Dávid Ibolya az MDFképviselőcsoport nevében DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Ú r! Kedves Képviselőtársaim! Valami tévedés lehet… ELNÖK (Vörös Vince) : Bocsánat! Egyben az ülés vezetését átadom Dornbach Alajos alelnök úrnak. DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) Köszönöm! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A négy év alatt a jogállam kiépí tése, és ezen belül az igazságszolgáltatás új alapokra helyezése terén a jogalkotói munkánk nagy eredményeket ért el. Új törvényekkel korszerűsítettük a Büntető Törvénykönyvet és a Polgári Törvénykönyvet, a Büntető és a Polgári Eljárási Kódexet, korszerűsí tettük a bírósági szervezetet, megszüntettük a Katonai Bíróságot, felállítottuk a Közigazgatási Bíróságot, törvényt hoztunk a magánközjegyzőségről, szabaddá tettük az ügyvédi pályát és elkezdtük a szakértői szervezet korszerűsítését. Nagy fokban javítottuk az igazságszolgáltatás technikai felszerelését, és az igazságszolgáltatás minden területén anyagilag is kifejezhettük megbecsülésünket. Ennek a munkának újabb állomásához érkeztünk, amikor megkezdtük a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat tárgyal ását. Hazánkban a bírósági végrehajtás 1100 éves múltra tekint vissza, már az Aranybulla 1222ben garanciákat állapított meg a bírói ítéletek végrehajtásával kapcsolatban. Ezt követően is számos olyan törvényt találunk, amely a bírósági végrehajtást szabál yozta, így Zsigmond, Mátyás vagy II. Ulászló királyaink törvényei is. A bírósági végrehajtásról részletes szabályokat tartalmaz a Hármaskönyv is, amely hosszú időn át befolyásolta a hazai joggyakorlatot. A jogfejlődés szempontjából fontos volt a XIX. száza d első fele, az úgynevezett reformkor. Ekkor jelentek meg azok a törvények, amelyek a modern értelemben vett bírósági végrehajtás előfutárainak tekinthetők, és amelyeknek az előkészítésében Deák Ferenc, a későbbi igazságügyminiszter nagy szerepet játszott . A végrehajtási jog századunkban elért fejődésére a miniszter úr expozéjában kitért, ezért erről már nem kívánok beszélni. A jogállam megvalósításában nagy szerepe van a bírósági végrehajtásnak. Bár a jog érvényesülését általában az önkéntes követés jelle mzi, végső soron az állam kényszerítő ereje juttatja érvényre a jogot. A végrehajtás az a sajátos eljárás, amelynek keretében az állami szerv a jogi szankciót kényszer alkalmazásával is érvényre juttatja. A modern jogrendszerek a végrehajtási eljárások dif ferenciált rendszerét építették ki, és ezen belül a polgári, sőt általában a vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítésére irányuló bírósági végrehajtásnak kimagasló jelentősége van. Olyan bírósági végrehajtási szervezetre és eljárásra van szükség, amely g arantálja, hogy ha a bíróság vagy más szerv a jogvitát eldöntve az adóst teljesítésre kötelezte, az ténylegesen meg is valósuljon, tehát a bírósági végrehajtás eredményes legyen. A bírósági végrehajtást jelenleg az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló igazságügyi miniszteri rendelet szabályozza, ezek egységes szerkezetbe foglalva alkotják ma a bírósági végrehajtási kódexet. A jogszabályok az utóbbi három évben csak a legkisebb mértékben módosultak, elsősorban az Alkotmánybíróság eg yes határozatai és a közjegyzőkről szóló új törvény folytán. A hatályos kódex rendelkezései – ahogy a miniszter úr az expozéjában is említette – nem felelnek meg a jogállam követelményeinek. Példaként említem, hogy 1955 és 1979 között az adóst a végrehajtá si eljárás megkezdésekor a végrehajtó a kényszercselekmények előtt írásban mindig felhívta az önkéntes teljesítésre, és még egy újabb határidőt is adott erre. Ez az esetek nagy részében arra vezetett, hogy az adós elrejtette a lefoglalható ingóságait vagy más módon játszotta ki a végrehajtást.
