Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Interpellációk:
744 vízművállalattal együtt vagy különkülön a jelenlegi ellátási rendszernél olcsóbban, ésszerűbben szolgáltasson vizet Fejér megyében? Köszönöm szépen. Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszö nöm. Az elhangzottakra dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr adja meg a választ. Dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízü gyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mint arra ön is utalt, a rákhegyi II. számú vízakna és létesítményeinek átadása a Dunántúli Regionális Vízmű Részvénytársasághoz valóban a lakossági ivóvízdíj csökkentését eredményezte a térségben. Az említe tt szervezeti változtatás következtében a vízátadás díja a múlt évihez képest köbméterenként 13%kal, azaz 4 Fttal csökkent akkor, amikor az az országban egyébként valamennyi területen emelkedő tendenciát mutatott. Arra a kérdésre, hogy a lánckereskedelem szereplőinek a kilépése hogyan és mikor jelenik meg a lakossági vízdíjakban, azt kell mondanom, hogy az összefüggés nem ilyen egyértelmű. A lakossági vízdíjak mérséklését a jelenlegi költségviszonyok között elsősorban a költségvetési támogatás teszi lehet ővé. Fejér megyében a vízdíj 94ben köbméterenként 68 Ftra emelkedik. Az ez évi költségvetési törvényben megállapított másfél milliárd forint támogatás csak arra ad módot, hogy az áfa nélküli vízdíjat 60 Ftra mérsékelje. A lakosság által fizetendő díj cs ak akkor csökkenhet tovább, ha a vízátadási díjak mérséklődése 60 Ft alá vinné a Fejérvíz szolgáltatásának költségét. Ennek eléréséhez – tekintettel arra, hogy a szóban forgó esetben az átvett víz az összes értékesítés mintegy 60%át teszi ki – a vízátadás i díjat több mint 10 Fttal kellene csökkenteni. Erre 1994ben reális lehetőség nincsen. Megjegyzem, hogy a Fejérvíz szolgáltatási díjának nagyságát nemcsak a vízátadási díj mértékének alakulása határozza meg, hanem célszerű lenne, ha az önkormányzat is él ne a szolgáltató díjkalkulációjának felülvizsgálatával. Ami a vízkitermelés költségeinek hosszabb távon várható alakulását illeti, abban viszont nem az játssza az elsődleges szerepet, hogy ki a tulajdonos, hanem – mint a képviselő úr is említette – a karsz tvízszint felengedésének, illetve a bányajáratok kitisztításának költségvonzata. E tekintetben kétirányú tendenciával lehet számolni. Egyrészt a felmerülő többletberuházási költségek a vízdíjnövelés irányába hatnak, másrészt pedig a gazdaságosabb kitermelé s díjcsökkentő tényezőként jelenik meg. Arra vonatkozóan, hogy ezek együttes hatása pontosan mit eredményez, még nem rendelkezhetünk számszerű adatokkal. A karsztvíz felengedésével kapcsolatos műszaki feladatok kidolgozása jelenleg még csak folyamatban van . A beruházással kapcsolatos költségmegosztás csak az előbbiek elvégzése után határozható meg. Az pedig, hogy ez a lakossági díjakat milyen mértékben érinti, ma még nem becsülhető. Végezetül válaszolok képviselő úr azon kérdésére, hogy látoke lehetőséget arra, hogy a regionális vízmű az önkormányzati közös vízművállalattal együtt olcsóbban és ésszerűbben szolgáltasson vizet Fejér megyében. Mind az önkormányzati, mind a koncessziós törvény tág teret biztosít a vízszolgáltatásban részt vevőknek abban, hogy – a lakosság díjait is figyelembe véve – megkeressék a működtetés leggazdaságosabb feltételeit. E törvények arra is lehetőséget nyújtanak, hogy egyegy önkormányzat vagy önkormányzatok csoportja koncessziós pályázatokon keresztül történő versenyeztetéssel a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó üzemeltetőt válassza. Ez volna a válaszom. Köszönöm, hogy meghallgatták. (Taps.) Interpellációk:
