Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
722 Még a vagyonmegosztásnál sem tudom ezt elképzelni! Azzal természetesen egyetértek, hogy akinek nagyobb vagyona van, annak több beleszólással kell bírnia. De ez nem úgy valósítható meg, hogy mondjuk egy vagyonmegosztásnál a nagyobb vagyonnal rendelkezőket több szavazati jobbal ruházom fel, hanem úgy, hogy a belső szervezeteik kialakításánál, a vezetőik megválasztásánál lehet egy külön kört kiem elni: a nagyobb vagyonnal rendelkezőket, ott is egy tag – egy szavazat elvével. Teszem azt – hogy mondjak egy javaslatot is, ne csak mindig bírálattal éljek – elképzelhető, hogy az igazgatótanácsnak például négy tagját a 300000 Ftnál nagyobb üzletrésszel re ndelkezők választják meg, egy tag – egy szavazat elve alapján. Belső alapszabályukban ezt megoldhatják. Nekünk pontosan arra kellene törekedni, tisztelt államtitkár úr… (Dr. Medgyasszay Lászlóhoz fordul.) Mert látom, hogy rázza a fejét, de rendületlenül. (De rültség.) …hogy az alapszabályban felhatalmazást kapjanak – mint ahogy az előterjesztés tartalmaz is erre nézve nagyon helyes és jó utalásokat – a belső önkormányzati rendszer döntési mechanizmusának szabadságára. Erről beszéltünk már 88ban, 89ben is, am ikor még kintről szövegeltünk – én nagyon emlékszem arra – , hogy végre dönthesse már el a szövetkezeti tagság, hogy mit akar, milyen szövetkezetben akar részt venni, és kiknek a vezetése alatt akar dolgozni. De ezt bízzuk rájuk úgy, hogy egy hosszú távú fo lyamat mellett a külső feltételrendszert is úgy alakítjuk – és ez lenne a politikum dolga – , hogy valóban kényszer nélkül dönthessenek, és félelem nélkül indulhassanak el ezen az úton. Ez nem történt meg. Tehát mindig csak a politikai injekciókat kapják, a placcon meg a nagy sivatag várja őket, ahol a játékszabályok bizony, még nem kellően tisztázottak. Az üzletrészarányos szavazásról azért még egy dolgot elmondanék. Ha vagyonmegosztásban gondolkodunk, akkor azt is tudni kell, hogy a nagyobb üzletrésztulajd onok általában úgy alakultak ki, bármenynyire is próbáltuk ezt törvényben szabályozni, hogy egy kör – akik akár a beosztásuknál, akár a munkavégzésüknél, akár az eltöltött időnél fogva nagyobb vagyonhoz jutottak – nem kifejezetten szimpatikus bizonyos koal íciós köröknek. Ezt én természetesen tudomásul veszem, de őket e törvény elfogadásával olyan helyzetbe lehetne hozni – még egyszer mondom: feltételezve, de nem megengedve – , hogy ők döntsék el a vagyon működtetésének és a vagyon tulajdonlásának döntő sorsá t. Rettenetesen veszélyes ez ahhoz a propagandához képest, amit a kormánypárti képviselőtársaim jelen pillanatban is kifejtenek. Itt vagy váltanunk kell és egy más retorikára kell áttérni, vagy a szabályozást kell akkor az idézett laissez faire, laissez pa sserelv alapján fennhagyni. Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy most csak azokat a módosításokat hozzuk meg, amelyek a szövetkezetek rugalmasabb szétválását segítik, nevezetesen az 50% plusz egy szavazat elvének érvényesülését a korábbi kétharm addal szemben. Ezt támogatjuk, még úgy is el tudjuk fogadni, hogy nem az összes tag, hanem a jelen levő tagok több mint fele. Ugyanezt a rendszert alkalmazzuk a községi szétválásoknál is, ahol viszont egy dologra nagyon vigyázni kell. A kormány felelőssége , hogy ezt ebben az előterjesztésben valahol jelezze, de, sajnos, nincs benne: ha több község egy szövetkezetet alkotva működött, akkor a jelenlegi szabályozás szerint – és, sajnos, a tervezetben ez a mai napig is így él – lehetőség van arra, hogy pont az az erős község "szálljon ki", amelyiknek nyűg, hogy ott van háromnégy csetlőbotló parasztnak egy kis tanyaközpontja vagy kis faluja, ahol a rossz tehénkék mellett a romba dőlt istálló az összes vagyon. Ez azt mondja, hogy kedves barátaim, akkor mi szállu nk ki, mi megyünk ki ebből a buliból, ti meg, ott a periférián vagy éhen haltok, vagy megpróbáltok valamiféle jövedelemre szert tenni, esetleg brókerházat nyittok… (Derültség.) …mert az mostanában eléggé kifizetődő vállalkozásnak tűnik. Tehát ezeket a szab ályokat – úgy gondolom – megfelelő kodifikáltság mellett és nagy odafigyeléssel kellene meghozni. Még egy dolog és aztán be is fejezem. Abban a helyzetben, amiben a szövetkezetek vannak jelen pillanatban, hogy immáron négy éve nincs jogbiztonság a területe n, különlegesen hátrányos
