Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ)
702 Az egészet értelmetlennek tartom, mert valójában ezzel a klasszikus akadémiai funkciót szüntetik meg. Ami ma a törvényben szerepel, ez nem a Magyar Tudományos Akadémia, hanem a Magyar Tudományos Kamara – ez pedig teljesen más. Szentágothai professzor ugyan vízezést említett, bár szerintem egy vödör víz helyett a fél vödör víz is víz, tehát a 100 is víz – elnézést, nem akarom megbántani a kutatókat – , de az Akadémia klasszikus funkciója, hogy egy ország legkiválóbbjait gyűjti össze, s azok n em tudományt irányítanak, nem miniszteriális funkciókat játszanak el, hanem valóban szerepük van az adott ország tudományos életének katalizálásában, de leginkább egy ország tudományának a csúcsát képviselik. Ezért nem fogadható el bármiféle felhígítása, b ármiféle devalválása az Akadémiának vagy az akadémikusságnak, hiszen itt ma, Magyarországon az Akadémiának mint köztestületnek azonnal körülbelül 1213 000 tagja lesz, és ismerve, hogy hányan adták be a PhD iránti, sőt a kandidátusi kérelmüket, egykét éve n belül ez 1516 000 ember lesz. Elfogadhatatlan. Ez nem politikai, hanem szakmai kérdés. Azt gondolom, hogy mindazok, akik ezt a javaslatot támogatták, és kérték, hogy ezt fogadjuk el, be fogják látni egykét éven belül, hogy ez értelmetlen dolog volt, vi ssza fognak lépni. Az Akadémia az akadémikusoké. Részünkről tehát azt a javaslatot fogjuk támogatni, hogy az Akadémia az akadémikusoké. Tudomásul vesszük azonban, hogy a szakma mindkét oldala, tehát az Akadémia és a kutatók – tehát a nem akadém ikus kutatók – ugyanilyen irányban indultak el. Az Akadémia főhivatali funkcióinak a megőrzését jelenti továbbra a törvényben – amit a bizottság ugyan elvetett, de látom, Giczy György megint beadta – , hogy az Akadémiának a Statisztikai Hivatallal azonos jo gai legyenek, tehát kötelező adatszolgáltatás az Akadémia felé. Teljesen idegen egy Akadémiától, teljesen idegen egy köztestülettől, egy ilyen funkciójú köztestülettől. Nagyon reméljük, hogy a Parlament nem fogja megszavazni ezt a javaslatot, hogy az Akadé mia a KSH jogaival rendelkezzen. A törvényben nagyon lényeges kérdés az akadémiai kutatóintézetek kérdése. Ezt a bizottsági előadónk is említette. A Kormány egyetért azzal, hogy a kutatóintézeteknek önállóaknak kell lenniük, a kutatást a felsőoktatáshoz ke ll közelíteni. Nem értek egyet azokkal, akik megcímkézték az akadémiai intézeteket, hogy ez miféle tákolmány és hogy jött létre, hiszen a múlt századtól kezdve már voltak ilyenek, a háború előtt voltak, tehát nem újkori találmány. Az más kérdés, hogy az el múlt évtizedek centralizáló törekvése és a felsőoktatástól a kutatás elvétele során valójában az Akadémián túlcentralizált hálózat jött létre, ami megint nem igazán akadémiai funkció. Minthogy ennek nem volt meg sem a szakmai, sem a politikai előkészítetts ége, nem lehetett dönteni abban a kérdésben, hogy most mi történjen a kutatóintézetekkel – a törvény akkor jó, ha nyitva hagyja ezt a kérdést, lehetővé teszi, hogy a kutatóintézetek a jövőben szabadabban és normális irányba mozogjanak, ami megfelel a tudom ány fejlődésének, érdekeinek – a törvényben azt tartjuk normálisnak, ha az ÁKT igenis önálló szervezet lesz. Nem az Akadémia választott tudósain múlik, akik nem tudományirányítók, hanem egy tudományterület kiválóságai, és ez nem feltétlenül jelenti, hogy r ájuk kell bízni a tudomány vagy az akadémiai intézetek irányítását, hiszen ez egészen más, menedzseri funkciót jelent. Ezért nem értünk egyet azzal a módosítással, hogy az Akadémia közgyűlése beleszóljon az ÁKT munkájába abban az értelemben, hogy az ÁKT ta gjait választja – mert egyébként természetesen beleszól, hiszen szakmai kontrollt fog felettük gyakorolni, és ezzel egyet is értünk. Nem értünk egyet tehát a módosítással, hogy az ÁKT tagjainak a felét a közgyűlés válassza. Amellett vagyunk, hogy az ÁKT mi nden tagját maguk a kutatóhelyek válasszák meg és működjenek. A törvényben több olyan pitiáner dolog van, amit szinte szégyellek, hogy benne van, és javasoltunk is, hogy kimaradjon.
