Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP)
8 külf öldiek, cigányok és egyéb etnikai kisebbségek tagjai ellen elkövetett támadásaira. Ehelyett a bíróság elé egyáltalán eljutó kevés bőrfejűtámadást huliganizmusként kezelik." Eddig az idézet. Nehéz feltételezni, hogy azok közül bárki is, akiknek a jelentés k észült, igaz képet alkothatnak a fentiekből a magyar Legfelsőbb Bíróság emberjogi törvénykezéséről. Hiszen, ha nem közöljük egy törvényi tényállás módosításának indokát, esetlegesen szükségszerűségét, akkor éppen csak a lényegről nem beszélünk. A fent idéz ett mondatok alkalmasak arra, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságát faji indíttatású bűncselekmények védelmezőjeként tüntessék fel. Még inkább árulkodó a jelentés készítőinek forrásait illetően a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval foglalkozó része. Egyfelől azt állítják, hogy Nahlik Gábor, a TV alelnöke nem szolgált bizonyítékokkal Bánó András hamisítását illetően, másrészt azt, hogy egy diplomata tiszt – idézek – , "aki jelen volt a rendzavaráson, megerősítette, hogy a tömegben nagyszámú bőrf ejű hangosan heccelte az elnököt." Tény ezzel szemben, hogy a hamisítás tényét maga Bánó András sem tudta nem elismerni, miután egy évig tagadásban volt (Mécs Imre emelt hangon: Nem igaz!) , valamint azt is, hogy a hamisítást nemzetközi vizsgálat erősített e meg. (Mécs Imre ismét emelt hangon: Nem igaz!) Ez pedig, hogy a bőrfejűek heccelték az elnököt, egyfelől a magyarországi szólásszabadság kiterjedt voltát bizonyítja, másfelől azt, hogy mégiscsak helyes volt a Legfelsőbb Bíróság határozata, amely az ilyen rendzavaró cselekményekre vonatkozik, mivel Göncz Árpád elnök elleni heccelést mégsem lehetne faji indítékú cselekményként kezelni. A rendőrség több bőrfejűt el is vezetett az esemény színhelyéről. Többek között azokat, akiket az Egyenleg képsora egyidejű leg jelenlevőként mutatott be. (Felháborodás az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Csurka Istvánt illeti a szó! CSURKA ISTVÁN (MIÉP) Van azonban más kérdés is. Mit keres ez egy emberjogi jelentésben, méghozzá ennyire részletező módon előadva? S mennyire egybevág mindez a hazai ellenzéki sajtó állításaival és koholmányaival, mennyire ugyanazt a szemléletet tükrözi, amelyben a kormányzat rossz és elfogult, ellenben Göncz Árpád jó és védendő, valamint Bánó András hamisító csapata is az. A Bánóügybő l a sajtószabadság sérelmét kibontani teljességgel az ellenzék egyes köreinek gondolatmenete, érthetetlen, hogyan kerül bele egy hivatalos jelentésbe. Ugyanez az elfogultság látszik megnyilvánulni az egyházi kérdések tárgyalásakor. A jelentés kifogásolja, hogy az egyházalapítást a törvény csak az általánosan elfogadott erkölcsi értékrendnek való megfelelés után és legalább 10000 tag esetében fogadja el. Ez megfelelne a magyar társadalom hagyományának, a történelme során kialakított rendjének, azonban az Ors zággyűlés ezt nem fogadta el. A magyar társadalom azonban az ellenkezőjét, a Kormány a korlátlan szektaalapítást tartaná sérelmének. Ebben az esetben legfeljebb annak a megállapítása helyeselhető, hogy a magyar felfogás e tekintetben jelentősen eltér az am erikaitól. A kisebbségi kérdéseket tárgyaló fejezetben is számos ellentmondás található. Az 1993ban meghozott törvény 13 kisebbséget ismer el. A jelentés megemlíti, hogy a nyolcvanezres létszámú zsidó közössé g nincs benne ebben a 13ban, de azt már nem teszi egyértelművé, hogy ez a zsidó közösség szándéka szerint történt így, mivel többségük ragaszkodott ahhoz, hogy vallási csoportnak tekintsék őket a magyarságon belül. Ehhez képest értelmezhetetlen ugyanennek a fejezetnek az alábbi megállapítása: A zsidók jól vannak képviselve a politikában, a tömegtájékoztatásban, a kultúrában és az üzleti életben. Egyszerűen érthetetlen, hogy ha egyszer a zsidók nincsenek kisebbségként nyilvántartva, a vallási hovatartozást pedig nem tüntetik fel semmilyen állás betöltésekor, honnan veszik a jelentés készítői ezen megállapításukhoz az adatokat.