Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
9 Ugyanakkor ezen meglehetősen faji színezetű megállapításra – híven az ellenzék egy bizonyos körének felfogásához – a politikai támadá s egész rendszere épül fel. Megrovást kap a Kormány ismételten, mert későn szakított a szélsőjobb, populista Csurka Istvánnal, és antiszemita kijelentéseitől késve határolta el magát, a kijelentések azonban nincsenek dokumentálva, ellenben a minősítés megv an: szélsőjobb, antiszemita. A megbélyegzése célzatos, politikából kirekesztő volta kétségtelen tény. Ha ugyanis az lehetséges, hogy valakik a politikában és egyebütt jól vannak képviselve, akik egyébként ilyen formában nem léteznek, s csak egyesek tudják, hogy ők azok, amik, akkor akik más mivoltuk miatt, kommunista múltjuk, így elkövetett gaztetteik, hazaárulásaik miatt velük szembeszáll, őket bírálja, antiszemitának minősíthető anélkül, hogy egyetlen, valóban antiszemita kijelentést is tett volna. A jele ntés ezzel a módszerrel az egész keresztény, nemzeti táborra rávetíti ezt az árnyékot, és a kiszemelt áldozattól, jelen esetben Csurka Istvántól való elhatárolódást teszi a demokratikus politikai működés alapkövetelményévé. Ez bizonyíthatóan ellenzéki, SZD SZ, MSZPérdeket szolgál és a keresztény, nemzeti oldal megosztását célozza. Súlyos hiba, ha ehhez az amerikai kongresszus hozzájárulását adja. Ezért fontos, hogy értésére adjuk: a jelentés pontatlan. Kérjük, hogy mielőbb történjék meg a kiigazítás, és az ok a hiányosságok pedig, amelyek valóban fennállnak államrendünk működésében, mielőbb javíttassanak ki. Köszönöm szépen a meghallgatást. (A jobb oldal jelentős része tapsol.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A független képviselők csoportjának támogatásáv al Kávássy Sándor Független Kisgazdapárti képviselő szólal fel. Napirend előtti felszólalás: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Másfél évtizede, az 1970es évek végétől hoz idegbajt SzabolcsSzatmárBer eg népére minden szeptember és október. Ekkor válik el ugyanis, hogy megértee vesződni az almával, beleölni a töméntelen munkát és pénzt, avagy újra csak le kell nyelni a békát, azaz csak kár, veszteség és bosszúság a termelő osztályrésze. Nem mondom, hog y az elmúlt évben nem történt egy és más a termelők kínjainak enyhítésére. Ám korántsem annyi, amennyire szükség lett volna, főleg nem idejében és nem úgy, hogy a jelzett sokkról, mármint letűnt jelenségről, múlt időben beszélhetnénk. (15.40) És most, ami kor harmadjára hozom újra szóba a szabolcsszatmárberegi almatermesztők kérdéseit, nem azért teszem, hogy visszatekintsünk, hanem azért, hogy előrenézzünk és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ne térhessen többé vissza a szeptemberi és októberi sokk , amely törvényszerűen és menetrendszerűen köszön vissza, ha nem vagyunk kellően körültekintők és nem készülünk fel idejében. Ehhez mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a SzabolcsSzatmárBereg megyében évi átlagban termő mintegy 5,56 millió mázsa alma ké tharmad részben léalmaként értékesül, és szerencsés esetben mint sűrítmény kerül piacra, illetve hagyja el az országot. A jelzett mennyiség feldolgozására – tudomásom szerint – adottak a feltételek, amennyiben Gyügyén, Kölcsén, Csegöldön, Nyírmeggyesen, Ny írmadán léüzem működik, Mátészalkán, Nyírgelsén, Szabolcsbákán, Baján mindezen felül sűrítő is. Mégis fennakadást, zökkenőket és gondot okoz, hogy nem folyamatos a sűrítmény elszállítása. Ennek oka, hogy nem történik meg kellő időben a sűrítmény eladása. A kellő idő pedig éppen most van. Most kell megkötni a szerződéseket, amelyek biztosítják, hogy ősszel – szeptemberben és októberben – folyamatos legyen a sűrítmény elszállítása és ennek megfelelően fennakadás nélkül folyhasson a felvásárlás is. És itt ezek ben van szükség az állam, a
