Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos) - DEME ZOLTÁN (MIÉP)
671 korántsem funkcionál úgy, ahogy kellene. Működésüket a következetlenség és a törvényesség be nem tartása jellemzi. ( A jegyzői székben Tóth Sándort Juhász Péter váltja fel.) (18.50) A gázszolgáltató vállalatok átalakulásuk után huzamos ideig cégbejegyzés nélkül működtek, jogi helyzetük teljesen tisztázatlan volt. Új gázszolgáltató társaságok jelentek meg, amelyek jelenle g is úgy működnek és szolgáltatnak, hogy szolgáltatói engedélyük – melyet a gáztörvény szerint a mindenkori IKMminiszter jogosult kiadni – nincs. Szolgáltatói tevékenységüket az IKM energiaellátási főosztálya törvénysértő módon megtűri. Az, hogy ez a szer v holmi levélbeni tájékoztatók alapján gázszolgáltatást engedélyez vagy sem, törvénysértő, mivel a gázszolgáltatás engedélyezését határozathozatal formájában kellett volna megtenni. Az, hogy az IKM nem hoz határozatot, és egyik gazdasági társaság működését levélben engedi, a másikét pedig elutasítja, sérti az Alkotmányt, mivel az államnak a vállalkozók részére versenysemleges terepet kellene biztosítani. Törvénytelen az IKM azon módszere is, hogy az egyik, állami tulajdoni hányaddal bíró társaságnak egy pap írfecnivel szabad utat biztosít, míg a másik, magántulajdonú társaságtól előbb kéri a teljes felépítettséget, és utána akarja az alkalmasságát elbírálni. Ez olyan, mint ha valakivel a tervezett házát az illetékes hatóság előbb felépíttetné, majd ez után dö ntene arról, jó volte a terv vagy sem. Példa erre a Gotthárd Gáz Kft. esete. Érdekes kérdés annak feszegetése, hogy használhatott fel az IKM energiaellátási főosztályának segítségével öt település gázbekapcsolási engedélykérelméhez az ÉGÁZ egy jogosulatla nul megszerzett, másnak szóló levelet, amelyet a főosztályvezető – az érintettek tiltakozása ellenére – jogorvoslat helyett szentesített, így egy tisztességtelen vállalkozói magatartáshoz adott elvtelen segítséget. Az is minősíti a nevezett főosztályt, hog y az egyik magántársasággal folytatott levelezésüket – azok engedélye és tudta nélkül – kiszolgáltatták a területen működő Gázszolgáltatók Egyesületének – kartelljének – , amely a magántársasággal szemben összehangolt tevékenységet folytatott az országban. Az sem vall éppen az energiaellátási főosztály dicséretére, hogy az épp illetékes minisztert a szentgotthárdi gázszolgáltatás helyzetéről több esetben tudatosan félrevezették. Azt, hogy jogalkotói és hatósági feladataiknak jelen formában elfogulatlanul, ve rsenysemlegesen nem tudnak eleget tenni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gázbekapcsolási engedélyt kapott településekre a minisztérium tanácsadója – ugyanakkor a Gázszolgáltatók Egyesületének fizetett alkalmazottja – megy ki, ahol az állami gázszolgá ltatók vagy azokkal összefonódott magántársaságok mellett agitál. A fenti főosztály alkalmazottai esetében kívánatos lenne a munkaköri összeférhetetlenség vizsgálata, továbbá annak elemzése, hogy miért vitatható bizonyos engedélyek és támogatások a települ ések részére történő odaítélésének objektivitása. Az országban több településen megindult a vezetékes pbgázszolgáltatás úgy, hogy annak még a technológiája sincs megnyugtató módon megoldva az adott településeken, ahol tartályokban több száz köbméter folyé kony pb van tárolva. Ez a szolgáltató tevékenységét szintén csak az IKM levelére indította meg, határozattal nem rendelkezik. A pb gázelosztó hálózaton a gázszivárgások kimutatásának és elhárításának a technológiája nincs megoldva, azt sem az OBFfel, sem ennek jogutódjával, az MBHval – Magyar Bányászati Hivatal – nem vizsgáltatták meg. Ugyanakkor a gázszolgáltatói igénynyel fellépő magántársaságok annak ellenére nem szolgáltathatnak, hogy az IKM minden lehetséges és irreális feltételét teljesítették, tech nikailag és szakmailag az állami gázszolgáltatókat meghaladó színvonalat képviselnek. Mindebből következik, hogy az IKM illetékeseinek célja nem a lehetséges műszaki biztonság elérése, hanem az energiaszektor érinthetetlenségének biztosítása.
