Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos) - DEME ZOLTÁN (MIÉP)
672 Az állami gáz szolgáltató vállalatok működésének ellenőrzése két, az IKMhez tartozó hatóság feladata lenne. Ezek: a Magyar Bányászati Hivatal – korábban OBF – és ennek területi egységei, a bányakapitányságok – korábban KBFek – , valamint az Állami Energia- és Energiabi ztonsági Felügyelet. Ezeknek a hatóságoknak a működése jelenlegi formájukban nem alkalmas a gázszolgáltatás biztonságának szavatolására. Néhány példa ezeknek a hatóságoknak a működésére. Az MBH, illetve a bányakapitányságok jogosultak a gázszolgáltatás ter ületén ellenőrizni a tervezést, a kivitelezést, a szolgáltató szakmai, műszaki, technikai felkészültségét. Ez az ellenőrzés azonban következetlen, esetleges, és mód van szubjektív tényezők érvényre jutására. A kivitelezésben a gázvezeték építésekor a bánya kapitányság vagy kimegy az adott vezetékeket ellenőrizni, vagy nem – a szigor mértékét az ismertség foka befolyásolhatja. Mivel a gázelosztó vezetékek kivitelezésekor a gázszolgáltató is hatósági jogkört gyakorol, nyilvánvaló, hogy a gázszolgáltató saját é pítkezésein a biztonsági követelmények érvényesülése csak a szolgáltató tisztességén múlik, ami vagy van, vagy nincs. Azt, hogy ez reális veszély, fényképfelvételek dokumentálják. Valószínű, hogy a saját területükön tisztelt képviselőtársaim is találtak rá precedenst, hogy a nemrég készült gázvezeték máris rekonstrukcióra került. Arra is, hogy a gázszolgáltatók, állami pénzeket elherdálva, egyes kulcspozícióban lévő településeket piacszerzés céljából kiemelten kezelnek a többi település lakosainak a rovásár a oly módon, hogy a gázhálózat fejlesztési költségeinek akár 90%át is magukra vállalják, annak ellenére, hogy a beruházást gazdaságossági számítások nem indokolják; máshol – a települések zömén – még a saját célú fejlesztést is a lakossággal fizettetik me g. Van olyan állami gázszolgáltató is, amely több százmillió forint veszteséget vállalt fel arra, hogy magántulajdonú vetélytársát ellehetetlenítse. Az MBH és a bányakapitányságok működése jelen viszonyok között lehetőséget ad a piaci verseny egyoldalú bef olyásolására. Példa erre az MBH és a Veszprémi Bányakapitányság mint alperes elleni per a Veszprém Megyei Bíróságon. Az sem dicséri az MBH tevékenységét, hogy hagyta az ÉGÁZt Szentgotthárdon engedély nélkül építkezni a város tiltakozása ellenére, majd az így megépített vezetéken a gáztörvényt és az önkormányzati törvényt, a gázszolgáltatás legelemibb biztonsági előírásait megsértve gázt szolgáltatni. Ez a törvénytelen gázszolgáltatás cseppet sem zavarta a másik hatóságot, az Energia Felügyeletet sem. A gáz szolgáltatók engedélyezése során az Energia Felügyelet sem azonos mércével méri a magántulajdonú, illetve az állami tulajdonú társaságokat, és így több ízben felmerült hatáskörének túllépése. A törvénytervezet előkészítésében, a koncepciók megfogalmazásába n az IKM illetékes munkatársai, bányaipari, energiaipari hatóságok és a korábbi állampárt által monopolhelyzetbe hozott és azt jelenleg is élvező, részvénytársaságokká avanzsált állami gázszolgáltató vállalatok kaptak meghatározó szerepet. Ha ezt a túlduzz asztott kövületet vizsgálni vagy átalakítani, javítani szeretné bárki, a lobby egy tömbben hördül fel, és rögtön – az energiaszolgáltatás rendkívüli szakmai igényességére és veszélyességére hivatkozva – lármásan riogatják a szakmailag nem hozzáértőt, a saj tót és a közvéleményt. (19.00) Azok csinálják mindezt, akik pozíciójukat a régi rendszerben politikai elhivatottságukkal és feltétlen hűségükkel érdemelték ki. Mivel mindez a pártállamban is kulcsfontosságú terület volt, most ezt látják veszélyben. S pont azok a vezetők, akik nem szakmai rátermettség alapján lettek
