Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
68 Gondolkodtam azon is, hogy vajon miért. Talán azért, mert Szabó miniszter úr – mint a sajtóból tudjuk – nem ért egyet személyesen ezzel a törvénytervezettel, csak a kormányhatározatot hajtja végre. Nem tudtuk meg, hogy vajon miért nem ért egyet ezzel a te rvezettel. Ezek alapján minden okom megvan feltételezni, hogy a földtulajdonhasználat, védelem kapcsán marad a túlpolitizáltság. Minden okunk megvan erre azért is, mert a koalíció az elmúlt négy esztendőben, az általam megfelelő céloknak tartottal ellent étesen, pontosan ellenkező agrárpolitikát valósított meg. Földbirtokpolitikáját az igazságtétel, a magántulajdon kialakítása határozta meg, a versenyképesség, a hatékonyság, a perspektivikus üzemi méretek rovására, és egyáltalán nem piaci eszközökkel. Mi, szocialisták az elmúlt négy esztendőben is a hatékony termelés érdekében és a mezőgazdaságból élők mellett álltunk ki a földtörvény kapcsán és a mezőgazdaság átalakítása kapcsán. Tisztelt Országgyűlés! Ez a tervezet nem támogat semmilyen struktúrát, nem s egíti, támogatja, védi kiemelten a családi farmgazdaságot sem. Főként a túl nagyot tiltja, a külföldit korlátozza. Az Alkotmány 12. §a szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmat. Ebben a tervezetben ennek nyoma nincs. Mi szövetkezetagrárpolitikát hirdetünk, mert pontosan tudjuk, hogy a kisgazdaságok, a nyugdíjasok, az új tulajdonosok jelentős része csak együttműködve, célszerűen a szövetkezés különféle formáiban lesz képes felvenni a versenyt a piacokon a nagytőkével, mint ahogy azt Nyugaton is látjuk. Külön megdöbbentő számomra, hogy a Kormánypárti Kisgazdafrakció olyan javaslatot kíván beterjeszteni, hogy a kárpótlás során megmaradó földek sorsáról ebben a törvényben kíván rendelkezni. Ezt a Parlament már megtette, és úgy döntött, hogy a kárpótlás során el nem kelt földek a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülnek a részarány szabályai szerint. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet a termőföld tulajdonjogának a megszerzésére korlátozásokat rendel. A szocialisták egyetérte nek azzal, hogy külföldi, magán- és jogi személy termőföldtulajdonjogát ne szerezhesse meg. Nem azért mondjuk ezt, mert a föld nemzeti kincs és mással nem pótolható, hanem azért, mert Magyarországon – ahogy itt már elhangzott – nincs kialakult földpiac, f öldár, földérték. Az európai léptékű földárak kialakulásáig nem támogatjuk a külföldiek földvásárlását, elvileg nem ellenezzük, de termelőink földtulajdonszerzését akarjuk segíteni, és azt akarjuk megakadályozni, hogy mélyen értéke alatt szerezzék meg elő lük azt mások. Ez az első időszakban tiltást, majd fokozatosan, de ellenőrzés mellett az Európai Közösségbe történő belépésig annak oldását jelenti, mert a tőkehiányos mezőgazdaságnak egyébként valóban szüksége van befektetőkre, szüksége van a legfejletteb b technológiákra és ezeknek az embereknek a piaci kapcsolataira. (12.20) Elfogadjuk hasonló indokok alapján a belföldiek termőföldtulajdonszerzésének a korlátozását is. A korlátozások alól azonban megítélésünk szerint túl sok kibúvót tartalmaz a tervezet, a földcserék, a közös tulajdon megosztása és az elmaradó térségek külön szabályozása kapcsán. Elfogadjuk ugyan ezeket a korlátozásokat, de az egészségesebb birtokstruktúra kialakulása érdekében javasoljuk az elővásárlási és az előhaszonbérleti jogok – ah ogyan az SZDSZ vezérszónoka elmondta – kiszélesítését. A haszonbérlő mellett – Zsiros úr is beszélt ezekről, haszonbérlő mellett – szeretnénk a szomszédokra és a településen élő földművelőkre kiterjeszteni ezeket a jogosítványokat. Egyébiránt e korlátozáso k során mi is a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet kívánnánk biztosítani az önkormányzatoknak, az érdekképviseleteknek és a kamara helyi szervezeteinek. Tiltakozunk a szövetkezetek feldarabolását célzó újabb trükk, a korábbinál kisebb területi haszon bérleti korlát törvénybe iktatása ellen, a B változat szerinti megoldás ellen. Milyen igazság lenne az, amelyben egy öttagú család ugyanakkora területű földet bérelhet, mint egy 550 tagú mezőgazdasági szövetkezet?
