Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
66 Ezt – megítélésünk szerint – háromféle módon lehetne kifejezni. Egyik: hektárban, másik: aranykoronában, s meglepő, de egyetlenegy szónok sem tért ki a jól bevált gyakorlatra: szántóegységben azzal, hogy a tulajdonos a számára legkedvezőbb mér etmeghatározást választhatja e három mutató alapján. Hektárban az Egyesült Kisgazdapárt frakciója úgy foglalt állást, hogy a 150 hat tartja indokoltnak, aranykoronában a 3000 aranykoronát, művelési ágat figyelembe véve pedig úgy, hogy szántónál a 150 ha a z alap, öntözött szántónál ennek már csak fele, 75 ha, szőlőnél, komlónál az ismert szorzó miatt 30 ha, gyümölcsösnél 38 ha, faiskolánál, oltványtelepnél 15 ha, rétnél, legelőnél – megint az ismert szorzó miatt – 750 ha, legelőnél 1500 ha s itt, amire korá bban utalás volt képviselőtársam részéről, Debrecen környékén vagy máshol igenis a rétnél, legelőnél merőben másként alakulna a dolog, mert legelőnél 0,1es a szorzó. Egy négytagú család esetében így a 600 ha, 12000 aranykorona és a művelésiágszorzó szeri nti területek lennének megítélésünk szerint az indokoltak. Szintén lényeges téma, az előttem szólók is foglalkoztak vele, hogy mekkora legyen a haszonbérelhető terület? Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a megszerezhető földtulajdon kétszerese, de as zerint, amit az előbb elmondtam, tehát hektárban, aranykoronában és művelési ágban meghatározottak szerint. A következő, hogy hogyan számoljuk a földtulajdont és a bérelt területet? Különkülön vegyüke alapul, adjuke össze vagy sem? Az Egyesült Kisgazdap árt képviselőcsoportja úgy foglalt állást, hogy ne vonjuk össze, hanem különkülön legyen számolva s érvényesítve a területi korlát. A hatodik nagyon lényeges pont az, hogy a haszonbérlet időbeni korlátozásánál hogyan s miként alakuljanak a dolgok. Úgy fog lalt állást a frakciónk, hogy maximális időtartam alapján művelési áganként, differenciáltan a következőket javasoljuk: Szántónál, rétnél, legelőnél 15 év, halastónál, nádasnál 20 év, szőlőnél, gyümölcsösnél, erdőnél az egyszeres életkor legyen a mérvadó, és hadd ne ismételjem Kis Zoltán előbb elmondott szavait, hogy az egyéb dolgokban viszont mi mit szorgalmaztunk és szorgalmazunk ma is. Természetesen ezt úgy kell megtenni, hogy belföldi magánszemélyekre és külföldiekre egyaránt vonatkozna ez. A következő nagyon lényeges dolog, és valahogy elkerülte a figyelmünket, hogy hogyan történjen az örökösödés szabályozása. Roppant fontos kérdés! A törzsörökösi rendszerre Zsupos képviselőtársam és Kis Zoltán is utalt, de az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportja úg y látja, hogy rendezni kell ezt is, mert néhány év múlva előfordulhat az egyfelől, amivel 1936ban a parlament foglalkozott, nevezetesen, hogy majd a törpebirtokosság ellen kell hoznunk egy törvényt. Ha nem most, majd a következő parlament. Ezt mindenképpe n meg kellene előznünk, éppen ezért úgy látjuk, hogy törekedni kell arra, hogy több örökös esetében illetékmentességgel, adókedvezménnyel az örökösök egy része mondjon le vagy mondhasson le az egyikük javára. Ez nem idegen gyakorlat, Európa több országában van erre példa, vagy más olyan ésszerű megoldást kell bevezetnünk, hogy a birtoknagyság, a birtokméret, a tulajdonosi struktúra és a földhasználat egy ésszerű optimum irányába mozdulhasson. el. A nyolcadik nagyon fontos téma a birtokpolitikai irányelvek k özött: mi történjen akkor, ha nincsen örökös, és egy földtörvény esetében bizony erre is ki kell térni. Illetve mi van akkor, ha az örökösök bármilyen ok folytán nem tartanak igényt a termőföldre. Előfordulhat? Igen. Az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsopo rtja úgy foglalt állást e témakörön belül, hogy az elővásárlás lehetőségét felkínálva, a vevőket természetesen versenyeztetve a következő sorrendben: elsődlegesen a rokonok, azt követően a birtok- és táblaszomszédok, az adott településen belül lévő gazdák, a szomszédos településen lévő gazdák, az önkormányzat és az állam lehetne a vásárló. (12.10)