Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt)
650 Kérem továbbá, hogy Zacsek Gyula és Dénes János, akik a mai napra frakciótámogatással napirend előtti felszólalásra kértek lehetőséget, halasszák ezt a felszólalást a holnapi vagy holnaputáni napra. (Dénes János tiltakozóan ingatj a a fejét. Trombitás Zoltán: Na ne!) Kérem, akkor megadom Zacsek Gyulának a szót azzal, hogy kérem, legyen nagyon rövid, tudniillik nem rendelek el szünetet mindaddig, amíg a tárgysorozati szavazás meg nem történik. Különben mindenki, aki ezzel ellentétese n cselekszik, vegye tudomásul, hogy a magyar törvényhozást utolsó törvényalkotó lehetőségeitől fosztja meg! (Dr. Hack Péter: Reméljük, nem! – Fodor Tamás: Miért, feloszlatjátok a Parlamentet?) Ezért kérem a frakcióvezetőket és valamennyi képviselőt, szíves kedjék a Ház határozatképességét biztosítani. Zacsek Gyuláé a szó. (A képviselők csoportosan hagyják el az üléstermet.) Napirend előtti felszólaló: Dr. Zacsek Gyula (Magyar Piacpárt) ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt) Tisztelt Elnök Úr! Sokkal fontosabb kérdésről kívánok szólni, mint ami itt 1 óra 40 perc alatt történt. Tisztelt magyar Országgyűlés! Az egyén biztonságától a nemzet biztonságáig terjed az a kérdéskör, amiről szólni fogok. 1992ben és 1993ban az adatvédelemről, valamint a statisztikai és eg yéb célú adatgyűjtések körülményeiről hozott törvényt e Parlament. Megpróbálta szabályozni az államigazgatási, bírósági, rendőrségi, önkormányzati és egyéb hivatali ügyintézés során szükséges, személyekhez kötődő adatok beszerezhetőségének körét, tárolását , felhasználását. Szabályozta azt, hogy mikor kérhető a személyi szám és mikor nem; ki milyen feltételekkel végezhet statisztikai felmérést, és kiki miként kötelezhető erre, illetve mikor tagadhatja azt meg. Az egyén biztonságát alapvetően befolyásolhatja és befolyásolja az is, hogy a nemzet értékeihez kapcsolódó információknak mi lesz a sorsa, amikor, kinek a kezébe kerülnek azok. Most nem elsősorban a katonai jellegű adatokra gondolok, hanem arra például, hogy a nemzet érdekét sértő, a nemzet értékeit ki árusító privatizációs ügyletekkel kapcsolatos információk sorsa a különböző, ellenőrizhetetlen eredetű külföldi tanácsadó cégeken keresztül hogyan alakult és alakul. A napokban számoltak be az újságok a Budapesti Közért Részvénytársaság 24 üzletének privat izációjáról. Megtudtuk, hogy az ÁVÜ által megállapított névérték négyszereséért, azaz 1 milliárd 211 millió forintért, magyar kárpótlási jeggyel fizetve vásárolhatta meg a budapesti üzletláncot az izraeli SuperSolMagyarország Kft. (16.40) Természetesen v oltak magyar pályázók is, mégis külföldi érdekeltség alá került e hatalmas érték. Hogy mekkora érték elkótyavetyéléséről van szó, azt a Batthyány téri ABCáruház értéke mutatja. Az értékbecslés szerint ez az egy üzlet önmaga 600 millió forint értékű. A kér dés az; miként lehetett a meghirdetett névérték 300 millió forint a 24 üzletre? Egy kis fejszámolás elegendő ahhoz, hogy mindenki beláthassa: a Batthyány ABC árán megvásárolt üzletlánc további 23 tagjához az izraeli vevő majdnem ingyen jutott, hiszen Magya rországon a kárpótlási jegyek árfolyama 50 – 60% között mozog és 100, azaz száz százalékon váltották be az izraeli cégtől. Feltehetik a kérdést: miért az adatgyűjtés és nyilvántartás kapcsán beszélek erről? Elmondom. Az egyik magyar pályázó, a Varihold Befek tető Kft. 1994. február 11én levelet kapott az ÁVÜtől, amelyben felszólítják a pályázót, hogy – idézem – "figyelemmel az ajánlatok közel azonos tartalmára, a megalapozott döntés érdekében" módosítsák pályázati ajánlatukat. Ezt követően a Kossuth rádió fe bruár 23i reggeli krónikájában, 6 óra 45 perckor Pintér Dezső műsorvezető Rácz Ernővel, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettesével beszélgetett. Rácz Ernő a következőket mondta a külföldiek privatizációs érdeklődéséről és a Közért Részvény társaság privatizációjáról:
