Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt)
651 Idézem: "A maradt kínálatból elsősorban az élelmiszeripari vállalatoknak a jobb egysége iránt; tejipar, gabonaipari cégek, egykét húsipari cég iránt jelentkezik igény. Elsősorban azok iránt, amelyek a mindennapi fogyasztási ci kkeket termelik, ezek iránt persze a magyar vállalkozók is komolyan érdeklődnek." Majd folytatta: "Ugyanakkor érdeklődnek nagyon keményen továbbra is a kereskedelmi, kiskereskedelmi vállalkozások iránt is, a Budapesti Közért Részvénytársaság privatizációs pályázatában már az első körben közel 300%os ajánlatok érkeztek külföldről és belföldről is." Ez hangzott el Rácz Ernő szájából február 23án reggel, amikor a tenderbontás dátuma a kiírás szerint 23án délelőtt lett volna. A Varihold Kft.nek írt módosítá st ösztönző levél február 11i dátumú. Vajon a tenderbontás előtt a levél írója és Rácz Ernő honnan jutottak e biztos és bizalmas, ha tetszik titkos információkhoz, és ki hatalmazta fel őket arra, hogy mindezt közzétegyék, amikor az ÁVÜ a pályázatok kapcsá n a következő nyilatkozatot írta alá. Idézem: "Kijelentem, hogy a pályázat során birtokomba került adatokat, a pályázattal kapcsolatban tudomásomra jutott információkat üzleti titokként megőrzöm, ezen előírás megsértése esetén a jogkövetkezményeket vállalo m." Ilyen eljárással lehet a sarokba szorítani a magyar pályázókat és elvtelenül előnyben részesíteni az anyagi gondokkal nem küszködő külföldi tőkeérdekeltségű pályázókat. Ez mélységesen felháborító! Nagyon sokszor emeltünk szót a Monopolycsoport keretéb en az ilyen jellegű eljárások ellen. A hatalomnak nem volt füle rá, hiszen a paktum alapján végezhette nemzeti értékeinket kiárusító gyakorlatát, az ehhez hasonló feltárt esetek következmény nélkül hagyását. Ne tévesszen meg senkit ma Magyarországon példáu l a Szabad Demokraták Szövetségének, a FIDESZnek vagy az MSZPnek, de még a kereszténydemokratáknak sem az a különös zajkeltése, amely a privatizáció tisztaságáért aggódik. Ez csak most jutott az eszükbe a választások előtt? A Parlamentnek módjában állt v olna e folyamatot megakadályozni, de érdekes módon négy évig senki nem tette meg ezt. Egyetlen törvénytelen, nemzeti érdeket sértő feltárt ügynek sem volt olyan következménye, amely elbátortalanította volna e káros folyamat irányítóit és végrehajtóit. Vala mennyi ilyen jellegű privatizációs akció során az egyén és a nemzet biztonsága sérül egyszerre. Miként teremthetünk biztonságos jövőt gyermekeinknek, ha a nemzet vagyona idegen, külföldi érdekeket kiszolgálók kezébe kerül? De van itt egy másik ügy is, amel y legalább annyira súlyos, mint a most bemutatott vagy talán még annál is súlyosabb. Néhány napja kaptam egy levelet és egy kérdőívet egybeszerkesztve. A levélpapír fejlécén a bal oldalon angolul ez állt: The Jewishe Agency for Israel Budapest. Azért, hogy a rádióhallgatók és a tvnézők is tudják, ez magyarul annyit jelent, hogy "Zsidó Ügynökség Izraelért". A fejléc jobb oldalán, mivel héberül nem tudok, ezért csupán feltételezem, hogy ugyanez áll héber nyelven. A levélpapír közepén a zsidó állam hatágú csi llag alakú nemzeti jelképét tartja magasba egy stilizált kézpár. A lap alján egy budapesti cím, két telefonszám, külön faxvonal és külön telex is. Egy kezdő magyar vállalkozás biztosan megirigyelné ezt a kapcsolatteremtési adottságot Magyarországon. Az els ő oldalon magyar nyelvű levél található, a másodikon pedig egy kérdőív. A levél írója Tuvya Raviv és Itzhak Blonder. Nem derül ki a levélből, hogy milyen állampolgárságúak, de gondolom, a beavatottak biztosan tudják. Nagyon szeretné m tudni, hogy kik azok, akik a legszemélyesebb adatokat gyűjtik össze itt Magyarországon tőlünk, a Magyarországon élőktől, személyes adatokat valakinek, valamilyen szervezetnek megadni kétféleképpen biztonságos.
