Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
61 Mi is történt itt? A kárpótlásnál sajnálatos módon 500 forintos aranykoro naértékkel került a tulajdon – gyakorlatilag 90%ban – kiosztásra. Sajnálatos módon másfél millió ember jutott földhöz, akiknek jó része nem kötődik a mezőgazdasági termeléshez. Nem tudtunk olyan vagyont vinni a piacra, amely a kárpótlási jegyeknek az ért ékállóságát, a forgathatóságát biztosította volna. Ezért mi történt? A föld felé irányult a forgalom. Most ennek a törvénynek az is lenne az egyik feladata, hogy próbáljuk ezt a földet – közvetlen ösztönzőrendszer biztosításával – úgy visszajuttatni, hogy a jelenlegi használók ismét tulajdonossá váljanak, illetve az adott területen mezőgazdasággal foglalkozóknak adassék meg az a lehetőség, hogy a földtulajdon megszervezését és megszerzését biztosítsuk. (Közbeszólás: Zsiros Gézának meg kell adni a lehetősége t!) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Folytassa, Képviselő Úr! KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen. Örömmel állapítom meg, hogy az a bizottság, amelyik 1993 februárjában létrejött, s amelynek feladata volt, hogy ezt a törvénytervezetet előkészítse, viszonylag tisztességesen és szakmai hozzáértéssel végezte munkáját. (11.40) Külön köszönet itt dr. Lovászi Csaba helyettes államtitkár úrnak, aki mindent megtett annak érdekében, hogy azok az érvek és ellenérvek, amelyek itt ütköztek, a konszenzus felé el tudjanak m ozdulni. Ennek a törvénynek három olyan sarkalatos kérdésköre volt, amelyet tisztázni kellett, és tisztázni kell még most is, és úgy gondolom, hogy a jövőre nézve is lesznek még szabályozandó területek. Az első, és ami a politikai vihart legjobban felkavar ta, az az, hogy kik, milyen feltételekkel és hogyan szerezhetnek földet. Jó egy ilyen kérdéskör arra, hogy bizonyos figyelemelterelő harcművészeti bemutatót is lehessen tartani. Eltereli a figyelmet arról, hogy a ma – a mai magyar mezőgazdaságban – élők jö vedelemtermelő képessége és megélhetési lehetőségei szűkösek. Jó ez arra, hogy elterelje a finanszírozási és a birtokösszevonási problémákról a figyelmet. Viszont jó arra is, hogy meg tudjuk mutatni: ki és milyen módon védi a szent földet. A mi álláspontu nk szerint a földet igenis védeni kell, abból csak egy van és adott, de a tulajdonost a földvédelemmel szemben nem szabad előtérbe helyezni. A földvédelemnek és a földnek kell az elsődlegesnek lenni. Az ebben a kérdéskörben kibontakozott vitából egy konsze nzus látszik kialakulni, amely átmenetileg – ahogy azt a miniszter úr is mondta, és ahogy erre az MDF vezérszónoka is utalt – megtiltja a külföldieknek Magyarországon a földvásárlást. Hosszas vita alakult ki ebben a kérdésben, és végül is be kell, hogy lás suk és tudomásul vesszük, hogy ez a szabályozás átmenetileg biztosítja azt a lehetőséget, hogy a magyar termőföld megfelelő védelme biztosítható legyen; nyilván olyan hátrányokkal is jár, hogy a tőkebeáramlás és a fejlesztés elhúzódik. Azzal azonban, hogy az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni, ezt a szabályozást a későbbiekben felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálatnak is olyan irányba kell eltolódnia, hogy a külföldiek tulajdonszerzése egy irányított, szabályozott körben történjen. Ha elfogadja az Orsz ággyűlés a kamarákról szóló törvénytervezetet, és abban a községi mezőgazdasági bizottságokat megfelelő hatósági jogkörrel ruházza fel, akkor – álláspontunk szerint – az a járható út, hogy a későbbiekben ezek a bizottságok, amelyek tömörítik az adott terül eten élő valamennyi mezőgazdasági termelőt, dönthetik el általános elvvel, hogy azon a területen kik és milyen feltételekkel szerezhetnek tulajdont. A belföldiek tulajdonszerzése 300 ha, legfeljebb 6000 aranykorona. Mondhatnánk erre, hogy sok, mondhatnánk erre, hogy kevés. Álláspontunk szerint ez attól is függ, hogy ki mivel akar foglalkozni, milyen üzemméretet akar kialakítani. Ezzel a 300 haral meg lehet ugyan akadályozni az úgynevezett nagybirtokok kialakulását – ha egyáltalán félünk ettől – , de helyben monopolhelyzetet is lehet teremteni. Gondoljunk bele, hogy egy négytagú család gyakorlatilag 1200 ha földet felvásárolhat, és
