Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ILLÉSSY ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - ZSUPOS LAJOS, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
59 A dolog súlyánál és a szabályozás időpontjánál fogva kimondható: a törvényre nagy szükség van, sőt korábban lett volna rá szükség. A második kérdés az le het, hogy erre a törvényre vane szükségünk az adott tárgykörben. A kérdés megválaszolását azzal kell kezdeni, hogy a törvényjavaslat elkészítése megfelelő körültekintéssel történt. Az illetékes tárca felismerte, hogy olyan törvényre van szükség, amely a s zűk körű pártérdekeken túlmenően a teljes körű nemzeti érdekeket foglalja magába. Ettől indíttatva a földművelésügyi miniszter egy kodifikációs bizottságot hozott létre, melynek tagjai a parlamenti pártok képviselői és az adott témakört legjobban ismerő sz akemberek voltak. Ez a bizottság döntött minden kulcskérdésben, és meg lehet állapítani, hogy a bizottságban hozott döntések tükröződnek az előttünk álló törvényjavaslatban is. Nem túlzás azt állítani, hogy a törvényjavaslat tartalmazza – és többségében he lyesen tartalmazza – a tárgykörrel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat. Nyugodt szívvel megállapítható, hogy a parlamenti viták során a törvényjavaslat teljes értékűvé tehető. Rátérve a koncepcionális kérdésekre, elsőként azt kell megállapítani: bár a törvényjavaslat a termőföldről szól, ezt nem teljeskörűen öleli fel, mert nem tartalmazza az erdőművelési ágra vonatkozó szabályozást – ahogy már az korábban itt elhangzott – , amit a törvényjavaslattal összhangban mielőbb meg kell hozni. Bizonyára a törvén y legvitatottabb pontjai lesznek a tervezetben szereplő térbeni és időbeni korlátozások a tulajdonlás és a haszonbérlet vonatkozásában. (11.30) Arra nézve, hogy az MDF miért tartja szükségesnek ezeket a kérdéseket, úgy gondolom, a bevezetésben elmondott há rom szempont eligazítást nyújt. A korlátozásokhoz annyit feltétlen hozzá kell tenni, hogy csak rövid távon, az EKhoz való csatlakozás időpontjáig maradhatnak és maradnak is érvényben, hiszen utána törvényeinket is összhangba kell hozni a Közösség törvénye ivel. A nem titkolt cél az, hogy ez alatt az idő alatt kell helyzetbe hozni a hazai polgárt, aki földtulajdont akar, hogy azt meg is tudja szerezni, és ezen túlmenően, amikorra a teljes jogú tagság bekövetkezik, versenyképes tulajdont birtokoljon, és ezzel képes legyen lépést tartani az új versenytársakkal. Tudjuk, ezek a korlátozások nemcsak előnnyel, hanem hátrányokkal is járnak. Például hogy csak egyet említsek: csökkentik az ágazatba bejutó tőkét, ezen keresztül a korszerű technika alkalmazását. Ez tény . Ettől függetlenül azt is látni kell, hogy a korlátozás fenntartása mellett több és erősebb érvek jelennek meg. Ezek közül itt csak azt említem meg, hogy a külföldi tőkebeáramlás más módon és később is elérhető, míg a megvalósult idegen tulajdonlás megszü ntetése a jövőben csaknem reménytelen. Ezért az MDF a törvényben megfogalmazott korlátozásokat el tudja fogadni mind időben, mind térben értelmezve azt. Kiegészítésül erre nézve csak azt jegyezném meg, hogy a haszonbérletnél megjelenő területi korlátozást ki kell egészíteni a föld minőségét jelző aranykoronaértékhatárral, hasonlóan a tulajdonlásnál megállapított 300 ha, illetve 6000 aranykoronaértékhatárhoz. Megjegyezni kívánjuk, hogy a tervbe vett korlátozásoknak csak akkor van értelmük, ha megteremthető az országon belül az egységes ingatlannyilvántartási rendszer, amire más vonatkozásban is óhatatlanul szükség van. További meggondolás tárgyát kell képezze a haszonbérlet esetén a minimális időtartam meghatározása. Ez az elem korlátozná azt a veszélyt, hogy a talajt a bérlő kizsarolja, mert minden évben új haszonbérlő műveli azt, aki nem érdekelt a megfelelő talajerőfenntartásban. A törvényjavaslat további részében megfogalmazott tulajdoni rendezés, tagosítás szempontjaival egyet lehet érteni. Talán bővíteni lehetne az önkéntes földcserére vállalkozók körét azáltal, ha a
