Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FILLÓ PÁL (MSZP)
526 az, hogy az illető t artási szerződést kötött személy tudatában legyen az aláírás fontosságának és súlyának. Viszont támogattuk a 17., 18., 19., 22. pontokban, valamint a 24., 25. pontokban levő módosító javaslatokat. Ennek figyelembevételével, valamint a szociális szempontok hangsúlyozásával azt javaslom a szociális bizottság előadójaként, hogy a tisztelt Ház támogassa az általunk is elfogadott módosító javaslatokat. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a költségvetési bizottság állíte előadót. Kérem, jelezzék. (Nem jelentkezik senki.) Nem. A felszólalások következnek. Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Filló Pál (MSZP) FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtá rsaim! Nagyon röviden szeretnék véleményt mondani néhány módosító javaslatról, illetve szeretném még egyszer megerősíteni azon módosító javaslatokat, amelyeket 15 369es számon nyújtottam be. Igen tisztelt képviselőtársaim! Első számú módosító indítványom a törvényjavaslatnak a vételi joggal kapcsolatos c) pontját javasolja elhagyni. Ez a c) pont úgy szól, hogy a társbérletek vonatkozásában vételi jog illeti meg a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában. Tisztelettel kérem – a sajn os nagyon csekély létszámban jelenlévő – képviselőtársaimat: amikor majd szavazásra kerül a sor, gondolják végig azt, gyakorlatilag azzal, hogy a vételi jogot ilyen formában adja meg a törvény a társbérleteknek, egy olyan lehetetlen élethelyzetet konzervál unk a lakások vonatkozásában, hogy – mondjuk – egy háromszobás lakás esetében lesz tulajdonosa a háromszobás lakásból egy lakószobának és – mondjuk – egyharmad fürdőszobának, előszobának, és nem akarom a helyiségeket sorolni. S végső soron gyakorlatilag ez t a helyzetet tulajdonjogként fogjuk konzerválni a jövőt illetően, amiben én óriási veszélyeket látok. (12.30) Éppen ezért azt a javaslatot nyújtottam be, hogy jó lenne, ha a vételi jognak ezt a részét az önkormányzatok szabályoznák, ők határoznák meg; s é n nagyon bízom benne, hogy hasonlóan jól tudnának abban dönteni, hogy megoldják ezt a kérdést, hogy lehetőség szerint a társbérletek minél előbb felszámolásra kerüljenek. A második módosító indítványom – amely valóban szóról szóra megegyezik a Salamon képv iselő úr által is benyújtott módosító indítvánnyal – a vételi jogot az egy esztendő helyett két esztendőben javasolja megállapítani. E mellett is szeretnék néhány érvet mondani. Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Nagyon sok olyan önkormányzat van, ahol már h osszú távra előre helyi rendelet szabályozza a lakbéremelés mértékét és mikéntjét. Ugyanakkor olyan önkormányzatok is vannak, ahol a lakbéremelést a mindenkori éves önkormányzati határozathoz rendeli hozzá a helyi önkormányzati rendelet. Ezt nagyon komoly problémának látom, azért is, mert úgy gondolom, hogy a lakók gyakorlatilag nem lesznek döntési helyzetben e tekintetben, mondom, főleg ott, ahol nem tudhatják előre, hogy a lakbér milyen terheket fog jelenteni a jövőt illetően. S miután ez év őszén önkormá nyzati választásokra is sor kerül, nagyon bízom abban, hogy az önkormányzati választások során esetleg ezek a törvénytervezetek, helyi rendeletek is módosulhatnak. Éppen ezért is gondoljuk azt, hogy jobb lenne, ha két esztendőt határoznánk meg a törvényben .
