Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka:
519 keblére ölelte Géczi József MSZPs képviselő. (Dr. Géczi József Alajos: Mert rendes gyerek, azért!) Nyilván ez meszszebbmenő következtetésekre is okot adhat. Azért az mégis elgondolkodtató, hogy 1989ben az akkori MSZMPnek, úgy látszik, hogy nagyobb önkritikája volt, mint a jelenlegi MSZPnek. Mert bár – most is Géczi képviselőtársamat idézném – felolvasta az akkori véleményeket, ezzel szemben m ost azt hallottuk, hogy bár nem minden egészen nagyon jó, bár nem minden egészen nagyon szép, de azért hagyjuk csak, majd a következő kormány, majd valamikor: vagy négy év múlva vagy nyolc év múlva, vagy sohasem, míg minden el nem lesz lopva, addig pedig r áérünk. (Dr. Géczi József Alajos: Félreértetted!) Tudom, természetesen, hogy mi motiválja idézett képviselőtársamat. Nyilvánvaló, hogy a szövetkezet vezetősége, amely most kedvezményezett helyzetben van, az nemcsak potenciálisan, hanem hagyományosan szövet séges. Nem mindegy tehát – mert az állami vagyon már abba a kézbe került – , hogy a parasztság vagyona melyik kézbe kerül. Ezzel szemben nagy megdöbbenést keltett bennem Glattfelder képviselőtársunk véleménye, aki hagyományosan szövetkezetpárti, sőt a szöve tkezeti törvény módosításához sem járult hozzá a FIDESZ már a nyáron sem. Ezzel szemben a Számadás legújabb számában nyilatkozik Glattfelder úr, és azt mondja, hogy "a családi alapon szerveződő mezőgazdasági magánvállalkozásoké a jövő". Szabó Lajos képvise lőtársam felszólalását idézem, aki 1993. december 8án azt mondta, hogy a FIDESZnek rögtön lesz mezőgazdasági koncepciója, ha Glattfelder képviselő úrnak lesz egy szabad fél órája. Nem tudom, hogy a szabad fél óra meglett már vagy nem lett meg, de mindene setre tudathasadásos állapot, s döntse már el a FIDESZ, hogy szövetkezetet akar, mezőgazdasági termelőszövetkezetet akar a jövőben, vagy pedig "családi alapon szerveződő mezőgazdasági magánvállalkozásokat". Jó lenne megtudni, reméljük, hogy választ fogunk rá kapni. Az egész mostani törvénytervezet csak annak az átfogó rendezésnek a tükrében kezelhető és vizsgálható, hogy a tulajdonnal való szabad rendelkezésnek a lehetőségét megadjuke a szövetkezeti parasztságnak vagy nem adjuk meg. Ha megadjuk – természet esen ez a kör magába foglalja a külső üzletrésztulajdonosokat is – , akkor ezt csak egy módon tehetjük: minden egyes üzletrésztulajdonos vagy azok csoportja a mezőgazdasági termelőszövetkezet tárgyaival is rendelkezik – megnevezve azt. Ez nem azt jelenti, hogy szét kell verni minden működőképes egységet. Nem olyan bolond a paraszt, hogy egy működő istállót, egy fejőházat, amennyiben csak tízen tudják megvenni, utána szétveri és vályogdarabonként hazaviszi. Nem. Biztosan együtt fogja működtetni. Ha viszont önállóan is működtethető egységet az árverésen ő megszerezhet, akkor miért ne hasznosíthatná a magángazdaságában? Abban az esetben tehát, amellett, hogy nevesített vagyonhoz jut, a vagyontárgyakhoz is hozzájuthat. Ez után kell megadni a tulajdonosoknak a d öntés szabadságát. Az a sajnálatos ebben, hogy négy év telt el, állítólag demokráciában, állítólag tisztességben, állítólag becsületben, állítólag igazságosságban. Pontosan ezek a feltételek, amelyek hiányoznak ebből a szövetkezeti törvényből. (Dr. Kőrösi Imre: Ez nem a törvény, ez a módosítása.) Nem azt mondom, hogy a 92es szövetkezeti törvény semmi újat, semmi előremutatót nem tartalmazott az előzőkhöz képest. Tartalmazott, kérem. De nem elég egy törvényt meghozni, gondoskodni is kell annak a végrehajtás áról. Ki gondoskodott ennek a törvénynek a végrehajtásáról? A szövetkezetek törvényes működését a cégbíróságokra bíztuk. Van olyan HajdúBihar megyei szövetkezet, ahol már három hónappal ezelőtt leváltotta a tagság a szövetkezet elnökét, és a cégbíróság a mai napig nem döntötte el a kérdést, hogy akkor most elnöke vagy nem elnök. Természetesen a kulcsok maradtak a réginél, annak ellenére, hogy 92%kal lett leváltva. Most tehát az önök szabad fantáziájára bízom azt, hogy mi történt az elmúlt három hónapban abban a szövetkezetben, ki és hogyan rendelkezett a közös vagyonnal.
