Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
491 A szétválás kimondásakor tehát változatlanul érvén yesülne az egy tag – egy szavazat elve, s csak a vagyon megosztása, illetve a társasággá alakulás kérdésében történne vagyonarányos szavazás. E változat elfogadása esetén lehetővé válna, hogy a zömében még mindig mezőgazdasági nagyüzemek a piacgazdaság követ elményeinek megfelelően privatizálódhassanak, az egy tag – egy szavazat elvének feladásával a szövetkezeti tag tulajdonosok felelősen vállalkozhassanak. E cél megvalósítása szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a decentralizáció, tehát a szétválás vagy koncentráció, azaz társasággá alakulás és ezzel járó tőkebevonás megy majd végbe. A törvényjavaslat mindenesetre lehetőséget biztosítana e kérdéskörben az egyébként a nyugateurópai szövetkezeti jogtól sem teljesen idegen vagyonarányos szavazásra. A törvé nyjavaslat B változata a szövetkezeti alapelvek primátusát vallva e kérdéskörben sem szakítana az egy tag – egy szavazat elvével, így elfogadása azzal járna, hogy különös, az általánostól eltérő szabályozásra e vonatkozásban nem kerülne sor. A törvényjavasla t értelmében szintén csak a mezőgazdasági szövetkezetek esetében érvényesülne a településenkénti szétválás egyszerűsített szabályozása, amely tulajdonképpen szétválási többletjogosítványt biztosít az érdekelteknek a mezőgazdaságban hagyományosan kialakítot t, több települést felölelő mamutszövetkezetek lebontásához. A törvényjavaslat szerint ugyanis a településen lakó tagok közössége – mintegy települési részközgyűlésként – alanyi jogon lenne jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy szétválás igen vagy szétv álás nem. De az ezt követő vagyonmegosztáshoz továbbra is szükséges lenne a közgyűlési döntés. A mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó speciális szabályozás további eleme, hogy a szövetkezetek számára lehetővé teszi a törvényjavaslat a személyes közreműk ödés szerinti eredményfelosztás szabályától való eltérést. (9.30) Ennek indoka, hogy a mezőgazdasági szövetkezet köztudomásúlag tagjainak csak egy részét tudja foglalkoztatni, és az elsősorban itt jelentkező nagyszámú kívülálló üzletrésztulajdonosi réteg, valamint a nem foglalkoztatott tagok jelentős hátrányba kerülnének akkor, ha a kiosztható eredmény nagyobb részét a személyes közreműködés arányában kellene teljesíteni. A törvényjavaslat természetesen a szövetkezeti szektor egészére, azaz valamennyi szöv etkezeti típusra nézve is tartalmaz változásokat. Sorolom a legfontosabbakat: Előírja a kívülálló üzletrésztulajdonosok kötelező közgyűlési meghívását. Meg kívánja akadályozni, hogy a megismételt – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes – közgyűlés az eredetivel azonos napon lefolytatható legyen. A tagok munkaviszony jellegű jogviszonyát egyértelműen a Munka Törvénykönyve hatálya alá utalja. Megszünteti a fel nem osztható alap képzésének törvényi kötelezettségét. S ami talán a legfontosab b: egyszerűsíti a szétválás kimondásához megkövetelt szigorú döntéshozatali szabályt. A törvényjavaslat szerint ugyanis a közgyűlésen az összes tag kétharmada helyett az összes tag egyszerű többsége – tehát 50% plusz egy fő – dönthet a szétválásról. A szét válás újraszabályozása reálisabban szolgálja az önállósulási törekvéseket, mégpedig úgy, hogy a decentralizálás során a szövetkezeti szektorból tőkekivonás nem történik, mindössze a jogutód szövetkezetek száma nő. A szövetkezetek finanszírozása szempontjáb ól pedig nem elhanyagolható, hogy a jogutódlással járó eme státusváltozás hitelezői oldalról is elfogadható. Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a szövetkezeti törvény módosítása higgadt körültekintést, gazdasági meg alapozottságot és előrelátást igényel. A törvényjavaslat előkészítése során igyekeztünk mérlegelni a gyakorlati igényeket, de el kellett vetnünk mindazon javaslatokat, amelyek valamelyik érdekcsoport igényét a többi érdekcsoport ellenében fogalmazták meg, vagy elképzelésük megvalósítása a szövetkezetek gazdasági finanszírozási ellehetetlenülését okozná, illetve csődhöz vezető folyamatokat gerjesztene.
