Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
492 Optimális megoldásokra törekedtünk, illetve a vagyonarányos szavazás közbeiktatása kapcsán megoldási altern atívákat dolgoztunk ki. A döntés önökre, ránk marad. Remélem, hogy a parlamenti vita lezárását követően a szövetkezeti törvénykezés ügye végre nyugvópontra jut. Ehhez kérem a tisztelt Ház egyetértő támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖ K (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalásának során elsősorban az illetékes bizottságok képviselői, előadói fejtik ki bizottságuk álláspontját, utána a képviselőcsoportok vezérszónokai következnek. Most elsőké nt megadom a szót Zsiros Géza képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza, a mezőgazdasági bizottság elnöke ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap volt egy né v szerinti szavazás itt, a Parlamentben, a törvényjavaslat tárgyalását illetően: 152 képviselőtársunk támogatta ezt a mai tárgyalást, 72en ellene szavaztak, és 3an tartózkodtak. Miért is került sor erre a név szerinti szavazásra? Mielőtt erre rátérnék, b ejelentem, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága úgy döntött legutóbbi ülésén, hogy az általa múlt évben beterjesztett, ugyanezen tárgygyal foglalkozó törvényjavaslatot visszavonja. Tette ezt azért, mert a tegnapi szavazás során a kormányelőterjes ztést a Parlament a mai napra napirendjére tűzte. Miért is volt ez a név szerinti szavazás? Miért ez az egész ütközés? Képviselőtársaim! Hosszú időre nyúlik vissza a dolog. Pontosan ma másfél éve, 1992. szeptember 1jén döntött úgy a Ház, hogy sürgősséggel foglalkozni akar e témával. Akkor még az átmeneti törvényt és a szövetkezeti törvényt kívánta módosíttatni. Ezt én terjesztettem elő, majd Cséfalvay képviselőtársam még egy kiegészítő javaslatot tett, és 92. december 30ról 31re fordulóan, hajnali fél né gykor a Házból 17 képviselőtársunk hiányzott, így a teljesen végigtárgyalt törvényjavaslatot nem tudtuk elfogadni. Ezt követően az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága indokoltnak látta, hogy hozzányúljon ehhez a törvényhez, elkészítette a maga javaslatát , és a múlt év nyara előtt teljesen végigvittük az általános vitát. Végül is az utolsó tárgyalási napon halasztást kellett kérnem, mert kialakult egy hatpárti konszenzus, s egy olyan koncepciót dolgozott ki a parlamenti képviselőcsoportok szakértőgárdája, amit utána szeptemberben már aprópénzre váltva tárgyalni tudtunk volna. És itt jön az új elem, mert ez idáig a Kormány nem támogatta e törvény módosítását, s úgy döntött, hogy ő kíván benyújtani egy javaslatot – ami most előttünk fekszik. Képviselőtársaim! Mi is van ebben a törvényjavaslatban? A főbb elemeit hadd idézzem ismét, mert fontosak. Az egyik, hogy továbbra is a széválást szorgalmazza. Ugyan az eredeti törvényjavaslatban is a szétválás jogintézménye szerepel, csak ott még kétharmados többségi szava zás van előírva a vagyonnal kapcsolatos döntéseknél, e javaslatban már az egyszerű többség, tehát az 50% plusz egy szavazat. A második lényeges eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosok jogait is igyekszik helyreállítani, le galábbis olyan értelemben, hogy a közgyűlési összehívási kompetenciát megkapnák, és épp ebből eredően, ha megadják azt is, hogy mit kívánnak tárgyalni a közgyűlésen, azt nem vitathatja el tőlük senki. A harmadik nagyon lényeges elem, hogy nem az egy tag – eg y szavazat elvét kívánja ez a javaslat szorgalmazni a vagyonmegosztással kapcsolatban, hanem a vagyonarányos szavazatot támogatná, ugyanúgy, mint ahogy az például a részvénytársaságoknál van. Teljesen új elem az, hogy ha több település egy szövetkezet, akk or egy település tagjai részközgyűlésükön eldönthetik a szétválást, függetlenül attól, hogy a többi település hogyan foglalt állást.
