Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
490 bármelyik változat mellett lándzsát törne. A dilemmák megoldásához nagyon nagy szükség lesz a tisztelt képviselőtársaim higgadt bölcsességére, de az senki előtt sem lehet kétséges, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvényt a tagság egyes rétegei és a kívülálló üzletrésztulajdonosok között feszülő érdekellentmondások kompromisszumos feloldásával módosítani kell, mégpedig haladéktalanul. Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvénymódosító javaslat beterjesztése a szövetkezetek érde két szolgálja még azon az áron is, ha a törvénymódosítás ténye látszólag a gazdasági folyamatok kiszámíthatósága ellen hat. A kiszámíthatóság, meggyőződésem szerint, csak akkor lehet erény, ha nem párosul a gyakorlatban égető, megoldásra váró problémák sző nyeg alá söprésével. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy néhány szóval szóljak arról is, hogy a Kormány a vázolt problémák maradéktalan megoldását nem kizárólag a szövetkezeti törvény módosításától reméli. Ugyanis a szövetkezeti törvény keretein t úlmenő intézkedésként a Kormány elrendelte annak kimunkálását, hogy miként lehet érdeksérelem nélkül a kívülállóknak juttatott üzletrészt a szövetkezet gazdálkodásában közvetlenül érdekelt szövetkezeti tagok kezében koncentrálni. Folyamatban van olyan pénz ügyi konstrukciókra vonatkozó javaslat kidolgozása, amely által vonzóvá válhat a működőképes szövetkezetek tagjai számára a kívülállók tulajdonában álló mintegy 50 milliárd forint nagyságrendű üzletrészvagyon megszerzése. A kívülálló üzletrésztulajdonosok pozíciójának javítására irányuló törvénymódosítási törekvések, párosulva a tagi üzletrészvásárlást ösztönző pénzügyi konstrukciókkal, s nem utolsósorban a személyi jövedelemadótörvény már hatályba lépett, a szövetkezeti üzletrészek minősítését jótékonyan érintő módosításával, már együttesen reális választási lehetőséget kínálnak mind a tagok, mind pedig a kívülálló üzletrésztulajdonosok számára ahhoz, hogy érdekellentmondásaikat fel tudják oldani. Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti törvény módosításáró l szóló törvényjavaslatot e bevezető gondolatokkal terjesztem a tisztelt Ház elé, és engedjék meg, hogy a szövetkezeti törvényjavaslat néhány részletét a szabályozás mögöttes indokainak felvázolásával bemutassam. Az átalakult szövetkezetek működésének érté kelése során megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek körében kialakult tulajdonosi struktúra eltér az egyéb szövetkezeti ágazatokétól. A mezőgazdasági szövetkezetekben ugyanis a kívülállók létszámarányosan túlsúlyba kerültek az aktív tagokk al szemben, de ez a létszámfölény vagyonarányos kisebbséggel párosul. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezeti törvény módosítását szorgalmazó gyakorlati igények – így a kívülálló üzletrésztulajdonosok korlátozott tulajdonosi jogainak oldása, a szétválás m egkönnyítése, a tagsági viszonyhoz fűződő szavazati jog vagyonarányos differenciálása – leginkább a volt mezőgazdasági szövetkezetek tekintetében a legégetőbbek. Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat az egységes szövetkezeti törvénybe önálló fejezetet i ktat a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös szabályozásként. Mezőgazdasági szövetkezet esetében tehát, amelynek meghatározását a törvényjavaslat szükségszerűen tartalmazza, a szövetkezeti törvény egyéb rendelkezései az új, XI. fejezetben foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel alkalmazhatók. Így kifejezetten csak a mezőgazdasági szövetkezetek esetében kerül szabályozásra az üzletrésztőke legalább 10%ával rendelkező üzletrésztulajdonosok – ezek lehetnek tagok, kívülállók, esetleg csak t agok vagy kívülállók – , tehát ezek közgyűlésösszehívási, valamint bármely ügy kötelező napirendre tűzésének indítványozási joga. Hangsúlyozom, hogy a kívülállók ezen többletjogosítványa szavazati jogot nem biztosítana, a közgyűlésen változatlanul tanácsko zási és javaslattételi joggal vesznek részt, viszont javaslatukat a közgyűlés köteles megtárgyalni, és az ő jogosítványuk azt jelenti, hogy kötelezően rá tudják irányítani egyegy témára a figyelmet. A törvényjavaslat A változata szerinti új elem, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a vagyonarányos tagi szavazás bevezetése, a szétválással összefüggő vagyonmegosztás, illetve a szövetkezet gazdasági társasággá alakulásáról való döntéshozatal során.
