Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
481 Mit ér az a korlátozás, amelynek kijátszása már a meghozatala időpontjában íróasztal mellett is kiszámítható? Félő, hogy az íróasztal mellett most, a mezőgazdaság területére kiagyalt korlátozásokkal ugyanez lesz a helyzet. A me zőgazdasági szakemberek hónapok óta publikálják különböző orgánumokban, hogy Nyugaton, Amerikában egy családi vállalkozás, bármilyen gyakorlat esetén, gazdaságosan folytatható mintegy száz hektár nagyságú földterületen. Ez körülbelül egy általános szám. Ná lunk nem családi, hanem személyi a korlátozás, ebből következik, hogy nálunk egy személynek háromszoros, tehát 300 hat mond a törvény, öttagú családnál 1500 hat és így tovább. Félreértés ne essék, a Magyar Piacpárt nem ellensége a gazdagodásnak, de itt n em is erről van szó. Itt egy korlátozott nagyságú földterületről van szó, ezért a világ minden államában alkotmányos ennek a korlátozása. A szerzési korlátnak azonban ésszerűnek, hatékonynak kell lennie, biztosítania kell a családi vállalkozáshoz szükséges területnagyságot, na de nem annak a tizenötszörösét. Azért nem, mert esetleg akkor nem jut mindenkinek. Ha valaki elvégzi a számítást, hogy a magyar termőföld összességében mennyi, s erre hány igénylő van, nagyon könnyen rájön, hogy itt bizony egy személy re vetítetten 37 ha között mozoghat az a szám – elég nagy differencia – , amely az elosztás egyenlősége esetén, ami nyilvánvalóan nem lehet cél, mégis egy elméleti kiindulópont lehetne. Nos, az 1500 ha kicsit kilóg ebből a sorból. Nagyon köszönöm Török Fer enc képviselőtársamnak, aki távolról sem úgy, ahogy Gaál Antal képviselőtársam, egyszerű ügyvédi fifikának mondta, amit elmondott, hanem egyszerű józan ésszel elmondta ügyvédi gyakorlata alapján is, hogy hogy lehet kijátszani ezt a javaslatot most, még a m eghozatala előtt. Tulajdonképpen már a repectek is publikálhatók, publikusak is. Amióta feltalálták nálunk az egyszemélyes kft.t, azóta minden ember – szükség esetén – rögtön kettőt ér. Amióta egy ember természetesen akárhány kft.t alapíthat, minden embe r szükség esetén akárhány kft.t ér, akárhányat ér. Más sem kell már emellé, minthogy elmaradott területeken még felmentés is legyen adható a korlátozás alól. Az akárhányat ha még felmentéssel is kombináljuk, nyilvánvaló, hogy ez a korlát nem korlát. Ha va laki azt hiszi, hogy az, azt csak sajnálni lehet. A kft.k nem véletlenül kerültek most említésre. A korlátolt felelősségű társaságokra ugyanis a felszámolásuk során a csődtörvény vonatkozik, és a társasági törvény vonatkozó szabályai is irányadóak. Eszeri nt a megmaradt cégvagyont – ha minden hitelező ki van elégítve, vagy netán nincs is, mert csupán spekulációs céllal hozták létre a kft.t – a tagok tulajdonába kell adni. Ez a termőföldre is igaz. Ebből viszont az is következik, hogy a kft.alapítás korlát lansága esetében elképzelhetetlen bármilyen ésszerű korlátozás akkor, ha e kft.nek külföldi is lehet tulajdonosa. Miért ne lehetne, ha mindössze egy belföldi székhely kell hozzá, vagy netán még az sem, hiszen erre is tudunk példát mondani. Úgy gondolom – mondanám, de nincs már jelen Gaál Antal képviselő úr – , hogy a legegyszerűbb, ha kipróbálja: alakít negyven darab kft.t és meglátja, hogy milyen vagyonos ember lesz. Nem ügyvédi spekuláció, ezt a magyar ember régen feltalálta. (20.10) Mit é r az olyan korlát, amely ennyire kijátszható? Tisztelt Ház! A jogalkotási törvény – mint említettem – előírja a végrehajthatóság és az ellenőrzés biztosítását is. Erről is kötelező számot adnia a beterjesztőnek az Országgyűlés előtt. Miután ilyen nem törté nt az Országgyűlés előtt, tíz nappal ezelőtt viszont elhangzott a tárca közigazgatási államtitkára részéről ugyanez a tájékoztatás a Kossuth rádión pénteken este 9 – 10ig.
