Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
473 tehát a menekültet is, a letelepedés i engedéllyel rendelkezőt is, meg a nem életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat is ki kell ebből a körből zárni. A személyenkénti 300 haos határ – amit egy személy birtokolhatna – számunkra elfogadhatatlan. Azért is, mivel nemcsak arról van szó, hog y így 1000 ha fölött is birtokolhatna egy család, ami latifundiumok kialakulásához vezethetne, hanem arról is szó van, hogy véges a termőföldterület, nagyon sok embernek nem jutna. És mint ahogy dr. Török Ferenc képviselőtársam nagyon helyesen rávilágított , s ezzel válaszolt Palotás János képviselőtársunknak egy korábbi, szakmailag igen kifogásolható felszólalására is, hogy bármelyik állampolgárnak – akár külföldi, akár magyar állampolgárnak – joga van Magyarországon gazdasági társaságot létrehozni, s hogy mennyit, annak nincs felső határa. Következésképpen ez lehet egy egyszemélyes kft. is meghatározatlan számban, tehát egy ember akár – e törvény alapján – az egész országot is felvásárolhatja anélkül, hogy törvényszegést követne el. A birtokösszevonás, az o ptimális birtoknagyság kialakulása, a kárpótlás során szerzett földek elidegenítése legalább öt éven keresztül illetékmentes kellene, hogy legyen. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a kárpótlás során, részaránytulajdon kivétele során, vagy más módon szerz ett birtoktestek szinte már művelhetetlen módon földrajzilag távol esnek egymástól, hanem arról is szó van, hogy aki dolgozó paraszt kíván lenni, nem biztos, hogy most, ebben a helyzetben már az is lehet. Szükséges tehát, hogy azt a kultúrát, amit ő termel ni akar, az optimális birtoknagyságban termelhesse. Állami érdek, hogy ez az optimum kialakulhasson. Itt nyilván nem sok ezer hektárról van vagy lehet szó, mert szinte nincs olyan növény, amely százhektáros nagyságrendben ne lehetne optimálisan termelhető. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az optimális birtoknagyság kialakításában az állam is vállaljon szerepet olyan módon, hogy ne közvetlen támogatást adjon, hanem csak az illetékről mondjon le átmeneti ideig. A kárpótlás során nagyon sok ember – akik megsz envedték az elmúlt 4550 évet – kárpótlási jegyet kapott, ezt földre válthatták. Nem voltak már azonban abban a helyzetben, hogy azt meg is műveljék, sőt, el akarták adni a kárpótlási jegyüket, és annak árát fel akarták élni. Ha ezt később földre váltották , abban az esetben, ha három éven belül eladják, mi igen keményen súlyos jövedelemadóterheket kívántunk a vállukra helyezni. Azt gondolom, a kárpótlásoknak most már lassan vége van, a földlicitekkel együtt. Most már ennek az ijesztgetésnek is végét kell s zakítani, mert nyilvánvaló, hogy ebből szinte semmi nem fog a költségvetésbe becsordulni, miközben a birtoktulajdonviszonyok tömkelege rendezetlen marad. Állami bevétel nem lesz, ezzel szemben hatalmas anarchia lesz a tulajdon terén. Ez az anarchia már mo st is tapasztalható, mivel már annyi földtulajdonost tartanak nyilván, ami már most sem felel meg a valóságnak, ugyanis, ha egy ember megveszi tíz eredeti kárpótlásijegytulajdonostól a földjét, de nem íratja át három évig, mert nem akarja kellemetlen hely zetbe hozni a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosait, ekkor a statisztikában az jelenik meg, hogy tíz tulajdonos van, valójában pedig csak egy tulajdonos van. És egészen más a kormányzati politika, egészen más a törvényhozás abban az esetben, ha csak egy tulajdonossal kell számolni, mint ha elaprózott birtoktestekkel kellene bajlódnunk. Nagyon lényeges, hogy megfelelő módon tudjunk hitelt biztosítani földjeink megműveléséhez. (19.30) Nagyon helyesen mutatott rá Palotás János képviselőtá rsunk: hogyha a bankok – tehát általában a kereskedelmi bankok – nyújtják a hitelt, és sorra kerül a bankoknak a privatizációja, akkor amúgy is külföldi tulajdonba kerülhetne a termőföld, ha nem akarjuk is. Erre megvan a megfelelő technika, meg lehet talál ni, csak akarni kell, hogy a föld se kerülhessen külföldi tulajdonba, és ugyanakkor a hitelhez is hozzájuthassanak az arra rászorulók. Mert ha azt mondjuk, hogy egy földhitelintézetet kell alapítani, amelyik korlátozott banktevékenységet folytat, és a föld hitelintézet nyújthat csak jelzáloghitelt a földre, és ha a földhitelintézet csak 100%os magyar tulajdonban – magyar állami tulajdonban – tartható, ebben az esetben ez a kérdés máris megoldottnak tekinthető.
