Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
423 nyilvánítani. Az elkövetkezendő néhány évben mesés módon meggazdagodhatnak azok, akik személyükben egyszerre e sendőek, és egyben befolyásolni tudják a belterületté történő nyilvánítást. Bölcsebb tehát a korábbi földvédelmi törvény, egyértelműen megkövetelve minden esetben – termőföldmegszűnés esetén – a földvédelmi járulék földvédelmi alapba történő befizetését. T isztelt képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgatták a földtulajdon és földbérlet minimum- és maximumértékeire, a bérleti díjakra és a földvédelemre vonatkozó száraz statisztikai adatokat. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Kávássy S ándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Felszólaló: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány általános megjegyzéssel kezdjem. Az agrárgazdaság adottságai folytán hagyományosan j átszik egyensúlyozó, stabilizáló szerepet a magyar nemzetgazdaságban. Jórészt ma is viszonylagos fejlettségének, export- és eltartóképességének köszönhetjük, hogy a Magyar Köztársaság kedvezőbb helyzetben van, mint a politikailag hasonló viszonyok közt lév ő országok. Felelős agrárpolitika nem teheti hát mindezt kockára, mert könnyen vezethet az export- és fizetőképesség megrendüléséhez, az infláció újbóli fellángolásához és még nagyobb arányú munkanélküliséghez, végső kihatásaiban a belső béke megbomlásához . A magyar agrártörténet egyik legjelentősebb változását éljük, amennyiben az agrárpolitika a magántulajdonon alapuló, piaci viszonyoknak megfelelő, európai színvonalú és versenyképes termékeket előállító mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás kia lakítását vette tervbe. Mind a mezőgazdaságban, mind a feldolgozóiparban napirenden van a struktúraváltás, az élelmiszeriparban megháromszorozódott a vállalkozások száma. Több mint 40000 vállalkozó foglalkozik exportimport ügyletekkel, a belső piacon pedi g több mint ezerre tehető az élelmiszerkereskedők száma. Meghatározó esemény a földtulajdonviszonyok gyökeres átalakulása. A mezőgazdasági tevékenység általános és területi hatékonyságának növelése szempontjából nagyon fontos tehát, hogy törvénybe foglalj uk a termőföld tulajdonával, ésszerű használatával és védelmével kapcsolatos szabályokat, teendőket. A termőföld és annak használata világszerte megkülönböztetett figyelem tárgya. Természti adottságai, népsűrűsége és termelési szerkezete miatt ebben, ponto sabban mindebben Magyarország is különösen érdekelt, hogy a termőföld mint megújuló természeti erőforrás megfelelő megbecsülésben részesüljön, és hogy lehetőség szerint használata is kifogástalan legyen. Ennyit általában. Ami a törvényjavaslatnak azt a cél kitűzését illeti, hogy hatékonyan segítse elő a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok létrejöttét és azt, hogy a birtokelaprózódások hátrányos következményei ne terheljék a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét, a következő ki egészítő, pontosító megjegyzéseket, ajánlásokat tesszük. Az optimális birtoknagyság meghatározása feltételeinek törvényi szabályozása során szerintünk abból kell kiindulni, hogy az, tudniillik a birtok, megfelelő gazdálkodás, adott időszak jellemző technik ai, technológiai szintje mellett háromgenerációs család társadalmilag indokolt megélhetését legyen képes biztosítani. Egyidejűen ugyanis három generáció együttélését feltételezhetjük, úgymint szülők, házas gyermekeik és ezek gyermekei. Tekintettel arra, ho gy az ország különböző részeiben nagyon is eltérők lehetnek az ökológiai adottságok, a birtoknagyságot nem hektárokban célszerű maximálni, hanem aranykoronaértékkel. A felső határ – a ma lehetséges technikai színvonal figyelembevételével – hozzávetőleg 400 0 aranykoronában jelölhető meg. Ezt tovább differenciálni – például művelési ágak vagy tájegységek stb. szerint – felesleges, mivel a különbség az aranykoronaértékben úgyis kifejezésre jut.
