Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
422 Az ezt követő három évtizedben már részletesen be kellett számolni a földhivataloknak mind a művelési ág megváltoztatásáról, mind a termőterületből történő végleges kivonásról. A rend elkezésre álló statisztikák szerint ebben az időszakban mintegy negyedmillió hektárral csökkent az ország mezőgazdasági földterülete. A közhiedelemmel ellentétben nem az iparosítás és a bányászat – például a nyíltszíni fejtések elterjedése – csökkentette l eginkább a termőföldterületet, hanem a vízügyi létesítmények, víztározók létrehozása. A csökkenés négytizedét ezek a beruházások okozták. A termőföldcsökkenés egytizedét utak, vasutak területigénye okozta, kéttizedét az ipar és bányászat telekigénye, három tizedét a településfejlesztés helyigénye, honvédelmi létesítmények, illetve a mezőgazdasági nagyüzemek majorságainak a kiépülése. A veszteséggel ellentétben csak minimális mértékű volt a megművelt terület növekedése, részben például a halastavak területéne k termőterületté nyilvánítása révén – ez 1955ben 15000 haral növelte a termőterületet – részben a felszíni bányák meddőinek nagyon magas költségek árán történt rekultivációja révén, részben az elhagyott tanyahelyek betáblásítása révén. A gazdátlanság és a hanyag nyilvántartás vezetett az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet kihirdetésére. A jogszabályt előidéző kaotikus állapotokra jellemző, hogy azokban az években mintegy 300 hektár szántóként nyilvántartott területről derü lt ki, hogy már régen beépített vagy az akkor divatos cellulóznyárral erdősített terület. Az 1977. évi 2. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet 400 m2ben maximálta az épületek körüli belterületen a földadó alá nem eső területet. Ez mintegy 31 000 ha belterületi föld gazdájának adott alkalmat arra, hogy kertjüket, szőlőjüket átminősítsék földadó alá nem eső területté. A kárpótlás és a privatizáció folyamatában ma is gyakran okoz bonyodalmat, hogy új lakótelepek helyét még termelőszövetkezeti tul ajdonként vagy szántóföldként tartják nyilván a tulajdoni lapok. A termőföldcsökkenés folyamatában csekély vigasz, hogy a termőföldkivonás kétharmada az átlagosnál rosszabb termőadottságú földet érintett, és csak egyharmad részt képviseltek a jó földek. Mi nden laza ügyintézés, hanyag földnyilvántartás ellenére a 80as években nagyon komolyan szankcionálták a termőföldkivonást. Csak kivételes esetben adtak engedményeket, például amikor a KisBalaton területét a környező termőföldek rovására bővítették, akkor mintegy 100 millió forinttal mérsékelték a befizetendő földvédelmi járulék összegét. Már akkor az volt a földvédelemmel foglalkozó szakemberek véleménye, hogy a kieső termőföld mással nem pótolható, és ha lemondunk egy ilyen, minden évben folytonosan megú julásra képes természeti erőforrásról, akkor bármilyen nemes célra is termőföldet vesznek igénybe, fizessenek ezért az erőforrásáldozatért. Például az évtized első felében az útépítésre igénybe vett 117 hektár földterületért 24 millió forintot, a Mátrai S zénbányák 55 hanyi termőföldkivonásáért 20 millió forintot, a káposztásmegyeri, Kaszásdűlői vagy Pók utcai lakótelepek 393 haos földterületéért 82 millió forintot kellett befizetni a Földvédelmi Alapba. (18.50) A mostani törvénytervezet jelentős engedmé nyeket tesz. Megszűnne az eddig legtöbb földterületet igénylő víztározók, csatornák járulékkötelezettsége, az utak és belterületi lakótelkek, a mezőgazdasági célú épületek földterületigénye után fizetendő járulékfizetési kötelezettség. Ha csak arra gondolu nk, hogy a bős – nagymarosi kaland 3000 ha termőföldet, a kiskörei tározó 15000 ha termőföldet, vagy csupán a marcali víztározó 500 ha termőföldet vont ki a földalapból, érzékelhetjük, hogy milyen hatalmas engedményeket tartalmaz a jelenlegi törvénytervezet. A földvédelmi járulék fizetésére kötelezettek köre gyakorlatilag a mai kör egynegyedére, egyötödére zsugorodna. Kívánatos lenne a korábbi szigorúság fenntartása ezen a területen. Különösen aggasztó, hogy egy egyszerű hatósági engedély révén a külterületi zártkerteket belterületté lehetne nyilvánítani, majd ugyanezen területeket mint lakóterületet járulékmentesen földadó alá nem eső területté lehet
