Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
417 gyűjtőneve az erdő, ezért speciális törvény kell rá, de én azt gondolom, még ma kellene, illetve legalább a földtörvénnyel együtt. Továbbmegyek – mintegy elgondolkodva csak – , az lett volna jó , ha hoztunk volna egy jó környezetvédelmi törvényt, amelynek egyegy fejezete rendelkezhetett volna az erdőről, a vadgazdálkodásról, a szántóról, a halastóról, a vízről és a levegő védelméről. Azt gondolom, ez egy nagyon logikus törvény lett volna, és egyegy fejezetéért természetesen az abban kompetens tárcák vállalták volna a felelősséget, a végrehajtást. Azt gondolom, ez ma már csak álom, s visszatérve ide a valósághoz, érzékelhetjük, hogy az összetartozó, egymást kölcsönösen feltételező törvények nagy időkülönbséggel kerültek vagy néhány év múlva kerülnek a tisztelt Ház elé, így aztán nem érhetjük el, hogy természeti kincseink ne sérüljenek, és ne tűnjenek el örökre. Géczy képviselő úr utalt arra, hogy a fogalmakkal kapcsolatosan is aggályaim vannak. Ez eket módosításokkal kívánom orvosolni oly módon, hogy minden esetben, amikor földről beszélünk, akkor azon termőföldet kell érteni, és minden szóösszetételben – mint földhasználat, földvédelem és még sorolhatnám – szintén termőföldet kell érteni. Egyébként szívesen láttam volna a törvény címeként azt, hogy "földtörvény", mert ez hagyományosan elfogadott, közismert fogalom, míg a termőföld inkább egy jogi, közgazdasági fogalom, és a különböző művelési ágakat foglalja magában. Maga a törvény is érzékelteti, h ogy valahogy így van ez, hiszen a törvény életbelépésével jó néhány földként megnevezett törvény veszti hatályát, és a helyébe lép ez a termőföldtörvény. A címmel még az is gondom, hogy úgy tűnhet, mintha lenne termő- és nem termő föld, ezzel szemben – min t tudjuk, s mint már említettem is – minden föld vagy talaj termőképes, és van is termőképessége. Ez csupán attól függ, hogy valamilyen művelési ágba vettüke vagy sem, legalábbis ezen törvény kifejezése szerint. Hogy közgazdaságilag nevezhetjüke termőföl dnek, azt gondolom, ez a kérdés ilyen szempontból is ellentmondásos. Tisztelt képviselőtársaim! Mindezen véleményem elmondása ellenére is azt gondolom, ezt a törvényt támogatni lehet, én támogatom is, és önöket is arra kérem, hogy támogassák mindazon módos ító javaslatok elfogadásával, amelyeket majd még indokolni fogok a részletes vitában. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Fekete Gyula képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE G YULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A földtörvény parlamenti vitájával egyidejűleg a tömegtájékoztatás értékelte a pártok, felszólalók álláspontjait, és több fórumon, több helyen elhangzott vagy olvasható volt, hogy ebben a parlament i vitában elsősorban érzelmi töltetű felszólalások hangzanak el, konkrét adat és érv viszont annál kevesebb. Nos, hozzászólásomban adatok felsorolásával kívánom enyhíteni a parlamenti vitát figyelemmel kísérők hiányérzetét, és számszerűsített érvek formájá ban is indokolni kívánom álláspontomat. Néhány adattal érzékeltetni kívánom, hogy ma, manapság miről hozunk törvényt. A magyar nemzeti vagyonnak a 30as években egyharmada, a hetvenes években egynegyede, ma egyötöde a termőföld értéke. A földben megtestesü lő vagyonérték dupla annyi, mint a hazánk földterülete alatt rejtőző, felderített, de még kiaknázatlan ásványi vagyon, vízvagyon vagy az erdők élőfaállománya együttvéve, és háromszor annyi, mint a lakosság tulajdonában álló épületek, gépek és járművek egy üttes értéke. Ha ilyen hatalmas értékről alkotunk törvényt, akkor indokolt a körültekintés és az óvatosság. Bonyolítja a gazdasági tisztánlátást, hogy a földek adásvétele olyan ritka, a földforgalom annyira gyenge, hogy csak becslések segítségével lehet me ghatározni egyhektárnyi termőterület reális árát.
