Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
411 Azt is meg kell mondanom: szembetűnő volt, szembeszökő volt, hogy az ellenzéki képviselők milyen szakértői háttérrel felvértezve, milyen szakmai ismeretek birtokában jöttek e l ezekre a tárgyalásokra, és fogalmazták meg a – sokszor nagyon nívós – mondanivalójukat, ez pedig mindenféleképpen dicséretet érdemel. Ami a közbiztonság kérdését illeti, itt vetődik fel meglehetősen élesen a rendőrség – az államilag fenntartott, a Kormán y által működtetett, a hierarchikusan, centrálisan megszervezett rendőri szervezet – és az autonómiát, a politikai decentralizációt megtestesítő önkormányzatok viszonya és kapcsolata. Azt hiszem, az a konstrukció, amit közösen elfogadtunk, lényegesen jobb, mint a jelenlegi, tulajdonképpen oldalirányú beavatkozást lehetővé tevő megoldás; egy rendkívül színes és gazdag kapcsolatrendszer keretei alakultak ki a törvényben. Hiszem azt, hogy – mint ahogy eddig is tették, és amint a jelenleg rendelkezésre álló tör vényi lehetőségeken messze túlterjeszkedtek mind a rendőri szervek, mind az önkormányzatok – a jövőben is ki fogják tudni tölteni tartalommal ezeket a rendelkezéseket, ezeket a szabályokat. Egy azonban bizonyos – és erre szeretném felhívni a figyelmüket: r endkívül fontos, hogy az önkormányzatok valóban tudjanak élni azzal a lehetőségükkel, eleget tudjanak tenni annak a kötelezettségnek, amelyet az önkormányzati törvény 8. §a megfogalmaz, nevezetesen, hogy feladatuk, a közbiztonság biztosítása érdekében a r endőri szervek irányába különböző javaslatokkal élhessenek, a rendőri szerveket e tekintetben – és ezt most aláhúznám: e tekintetben – , tehát a helyi, települési vagy térségi közbiztonság érvényesülése tekintetében beszámoltathassák. Ugyanakkor a másik old alról nagyon fontos hangsúlyoznom azt is, hogy mindez a rendőri szervezet működését, annak felépítését, az alá, fölérendeltségi viszonyokat, az irányítási jogosítványok érvényesülését nem érintheti, nem befolyásolhatja károsan. Ellen kell állnunk minden o lyan típusú törekvésnek, amellyel – esetleg önkormányzati vezetők túlkapásai vagy elvétései következtében – tulajdonképpen maguk alá gyűrnék a rendőri szerveket; ellen kell tudnunk állni – és ez a demokrácia egyik legfontosabb alapkérdése – az olyan törekv éseknek, amelyek a helyi rendőri szerveket valamiféle helyi bandériumokká akarják degradálni, és igyekeznek egyes tekintélyes vagy karizmatikus helyi vezetők befolyása alá vonni. (18.00) Tehát amikor hangsú lyozzuk a kapcsolatok kiterjedtségét, hangsúlyozzuk a kapcsolatok mellőzhetetlenségét, hangsúlyozzuk azt, hogy az önkormányzatoknak széles lehetőségekkel kell rendelkezniük a rendőri szervek irányába, akkor a másik oldalról a rendőri szervezetrendszer egys éges működésének és bizonyos értelemben vett védettségének a jelentőségét is hangsúlyoznunk kell. Nagyon érdekes az a problémakör, amely a rendőrség és az állampolgári jogok viszonyát, kapcsolatát jellemzi, és ezzel kapcsolatban is hallottunk ma már több m indent. Szeretnék két dolgot hangoztatni. A törvényjavaslatban, különösen a rendőri intézkedéseket tartalmazó szabályokban, illetőleg a rendőri eszközhasználat lehetőségeit tartalmazó minden egyes paragrafusban nagyon fontos garanciális szabályok vannak be építve, amelyek védik az állampolgári jogok érvényesülését a rendőri fellépéssel szemben, amelyekhez az eljáró rendőrnek minden körülmények közütt igazodnia kell, tartania kell magát. Azonban a kérdés más oldalról is felvethető. Nevezetesen, hogy az esetle ges, a potenciális, a feltételezhető bűnelkövetőkkel szembeni rendőri fellépés és jogkorlátozás tulajdonképpen a szélesebb réteg, a védtelen és kiszolgáltatott társadalom jogvédelme egyidejűleg. Tehát amikor a rendőr feladatszerűen és törvényesen intézkedi k, eljár és jogot korlátoz, akkor tulajdonképpen a társadalom egészének jogai érvényesülése érdekében lép fel. Ezért nagyon oda kell figyelnünk, hogy mind a törvényi szabályok kimunkálásánál, mind pedig a gyakorlatban az intézkedések végrehajtása során hol vonjuk meg a határokat, hol húzzuk meg a határokat.
