Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda) - ELNÖK (Vörös Vince):
374 Tudomásom van arról is, hogy a püspökség sajnos korántsem rendelkezik a munka elvégeztetéséhez szükséges összeggel. A műemlékhivatal ez évi költségvetéséb en 3 millió forint támogatást irányzott elő erre a munkára, és ez a keret a második negyedévben még növelhető. Természetesen a támogatás folyósításának előfeltétele, hogy a restaurálást pályázati úton kiválasztott restaurátorok folytassák, az illetékes sza khatóság és a restaurátorkamara szakmai ellenőrzése mellett. Köszönöm szépen a figyelmet! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő kérdésfeltevőnk Pintér József kisgazda képviselőtársunk, aki kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhö z Miért van különbség az életjáradék és a kárpótlási jegy között? címmel. Képviselőtársamat illeti a szó, és közlöm, hogy a választ dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár úr adja majd meg. Megadom a szót! Kérdés: Pintér József (Kisgazda) – a miniszterelnökhöz – Miért van különbség az életjáradék és a kárpótlási jegy között? címmel PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1992. évi XXXII. törvény szabályozza az életüktől és szabadságuk tól politikai okokból megfosztott személyek kárpótlását. Szíveskedjen megengedni, hogy a következő megjegyzésekben a paragrafusoktól és a bekezdésektől eltekintsek, mert az a rádióhallgatókat és a televíziónézőket nemigen érdekli; egyébként az irományomban ezt részletesen leírtam, az államtitkár úrnak ismerete van róla. A törvény úgy rendelkezik, hogy azokat a kárpótoltakat, akiket ebbe a kategóriába sorolnak, ha kárpótlási jegyet veszek igénybe, 11000 forint értékű alapösszeg illeti meg. A törvény felhatal mazta a Kormányt arra, hogy akik életjáradékot kívánnak igénybe venni, azok részére az állami költségvetés előirányzatán belül állapítsák meg az alapösszeget. Ezt a Kormány először 5000 forintban állapította meg ideiglenes jelleggel 92ben, majd később fel emelte ezt az alapösszeget 7000 forintra, és 92ben ezt a 7000 forintos alapösszeget fizették ki az életjáradékban részesülőknek. Gyakorlatilag már ekkor, 92ben különbség mutatkozik a kárpótlási jegy alapösszege és az életjáradék között. 1993ban azonban a Kormány úgy rendelkezett, hogy felemeli az életjáradékot a kárpótlási jeggyel azonos alapösszegre, 11 ezer forintos értékre. Kérdésem az az államtitkár úrhoz, hogy miért kellett különbséget tenni a kárpótoltak esetében, hogy akik kárpótlási jegyet kaptak , azok egy magasabb összegű értékpapírral rendelkeznek, szemben azokkal, akik életjáradékban részesültek. Mi indokolta ezt a különbséget? Miután ilyen hullámzás következett be az életjáradék esetében, hogy először 5000 forintban, majd később 7000 forintban állapították meg az alapösszeget és a végén, 93ban 11 000 forint összegű, a kárpótlási jegy értékével azonos összegű értékmegállapítás történt, nem álle fenn annak a veszélye, hogy ez a hullámzás egy degressziót fog létrehozni? És miután 40000 állampolg ár kérte a kárpótlás életjáradékban történő folyósítását, bizonytalanságban vannak az állampolgárok, és azt várnák, hogy az államtitkár úr erősítse meg azt, hogy nem történik kevesebb összegű életjáradékfolyósítás, netán egy következő időszakban ennek egy módosítása is be fog következni. Miután ezek az állampolgárok idősek, kenyerük javát már elfogyasztották, szeretnék, ha a hátralévő időben ezen útonmódon is, a kárpótlás során, az életjáradékfizetés tekintetében nyugodt életet biztosíthatnának maguknak, és nem kellene bizonytalanságban élniük. Kérem államtitkár úr szíves válaszát, ami reményeim szerint megnyugtató lesz. Köszönöm szíves türelmüket. ELNÖK (Vörös Vince) :
