Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GALI ÁKOS, DR. (KDNP)
361 dokumentuma sem hajlítja meg az eredeti törvényjavaslat gerincét, más körben, kisebbnagyobb mértékben finomításokat eszközöl. Tehát jólesően állapíthatom meg azt, hogy egyrészt mi, keresz ténydemokraták a tárgyalássorozaton valamennyi felvetésünkre választ, intézkedést kaptunk vagy konszenzusos szövegváltozat született, más tekintetben pedig azt, hogy valóban remény van egy olyan törvény elkészültére, amely célraorientált, jól megrágott, sz inte minden egyes kötőszónak – adott esetben – hangsúlya van, szakemberek véleményét vettük figyelembe. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy minden olyan felhatalmazást, minden olyan eszközt igyekeztünk biztosítani a rendőrség számára, amelyet a tárgyalás on részt vevő szakemberek igényeltek. Mindez teljes összhangban van a Kereszténydemokrata Néppárt programjával is, hiszen mi az erős jogállam intézményrendszerének kiépítését tekintjük célnak, amely természetesen nem azonos a régi elnyomó állammal, nem azo nos a régi értelemben vett paternalista állammal, nem azonos azzal az állammal, amely akár még a jogkövető állampolgárokat is zaklatta. Azt teszi lehetővé, hogy az állami szervek a jogszabályok által meghatározott keretek között a lehető legnagyobb határoz ottsággal és a lehető legnagyobb hatékonysággal végezhessék a feladatukat. Ez különös tekintettel áll egy olyan szervezetre, mint a rendőrség, amely a közösségi normát kirívóan megsértő cselekmények felderítésével és üldözésével foglalkozik. A módosítóindí tványcsomag megszületésének – én úgy ítélem meg – két közvetlen haszna is van. Az egyik magára a szabályozandó területre vonatkozik, hiszen emlékeztetnem kell önöket, hogy több mint 110 éve nem született a magyar országgyűlésben ebben a témakörben törvény . Nyilvánvaló tehát, hogy egy több évtizede rendezetlen területhez nyúltunk hozzá, megismétlem, úgy érzem, hogy alkotó formában. Másrészt pedig a kialakult helyzet – erre a bevezetőben mások is utaltak – politikai üzenetet is tartalmaz, nevezetesen azt, ho gy a választások előtt egy politikailag kényes helyzetben a magyar Parlament működik, a többpárti demokrácia működik, képes arra, hogy egyes politikai elemzők véleményével ellentétben megegyezést tudjon produkálni egy olyan kérdésben, ami a minősített több ség kategóriájába tartozik. Én ezt mindenképpen jó jelzésnek tartom a választópolgárok számára. A tárgyalások eredményeképpen a már ismert módosító csomag került ide a Parlament asztalára, és mivel formailag és tartalmilag is módosító indítványokról van sz ó, ezeket a részletes vitában kell indokolni, én tehát nem térek ki ezekre egyenként, de ennek az elvnek a sérelme nélkül jelzésszerűen azért szeretnék utalni néhányra. Voltak és vannak olyan módosító indítványok ebben a csomagban, amelyek szövegpontosítás okat tartalmaznak. Ez minden törvényjavaslatnál előfordul, ezzel tehát különösebben nem kell foglalkozni. De vannak ebben a csomagban olyan módosító indítványok, amelyek tartalmi újítást is hoznak, ilyen például az, amely a belügyminiszter és az országos r endőrfőkapitány jogkörét egymáshoz viszonyítva markánsabbá teszi, rendezi; vagy ilyen például a lőfegyverhasználat fontos kérdéseinek pontosítása. Végezetül pedig a módosítójavaslatcsomagban vannak olyan javaslatok a hatpárti tárgyalás eredményeként, amel yek nóvumok az eredeti tervezethez képest, ilyen például az országos rendőrfőkapitányjelölt parlamenti bizottsági meghallgatása vagy ilyen például a magánnyomozásra vonatkozó rendelkezés. Ebben a körben említem meg például a szolgálati viszony néhány alap vető rendelkezésének beemelését a rendőrségi törvénybe, amelyek nyilvánvalóan garanciával bírnak a későbbi szolgálati törvény meghozatala szempontjából. És van benne egy érdekes rendelkezés, amikor a rendőr jelöltséget fogad el az országgyűlési vagy helyha tósági választáson, akkor a választás napját megelőző 60. nappal szüneteltetni kell a rendőri szolgálati viszonyát.
