Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ILKEI CSABA, DR. ( független)
362 Nem egy helyen kifejezetten erősödik az önkormányzat pozíciója – a javaslatcsomag folytán – a rendőrséggel szemben, gondolok itt például a k apitányi, főkapitányi beszámolók el nem fogadása esetére. Több pontosítás történt a rendőri intézkedéseknek vagy a titkos információgyűjtés szabályozásának körében, e tekintetben én is utalok arra, hogy a tárgyaló felek egyöntetűen a bírói engedélyezés mel lett foglaltak állást. A majdani törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések közül pedig én is kiemelem azt, amelynek alapján a korábban pályázat útján kinevezett főkapitányok, kapitányok megbízatása határozatlan idejűvé alakul át. (12.40) Nem egys zer merült fel a megbeszélések során, hogy a való élet történései, a napi történések beszüremleneke a törvényalkotási szándékba. Én úgy érzem, sikerült elkerülni a hangulati csapdát: nem állíthatja senki, hogy ennek a hatpárti megegyezésnek azért van ilye n sikere, azért került erre sor, mert például Szegeden egy rendkívül tragikus esemény történt. Ezzel szeretném azt az illúziót is szertefoszlatni – másokkal együtt – , amely szerint a rendőrségi törvény önmagában alkalmas volna arra, hogy jó közbiztonságot produkáljon. Ezzel kapcsolatban utalok arra, hogy a közbiztonság megteremtésének jogi eszközei, jogi korlátai még mindig nincsenek teljes egészükben beépítve a magyar jogrendszerbe. A következő parlamentnek, a következő kormányzatnak – bármilyen összetétel ű legyen is – ezzel mindenképpen foglalkoznia kell. Tényleg csak jelzésszerűen utalok arra – hiszen egy részére már kitértek mások – , hogy mik a további teendők, főleg, mert elhangzott a sajtóban egy olyan kérdés: vane a Kormánynak közbiztonsági koncepció ja. Azt nem tudom megmondani, hogy vane határozati formában ilyen közbiztonsági koncepciója, de olvastam egy olyan belügyminisztériumi anyagot, ami ennek az előkészítésére szolgált, és megelégedéssel olvastam – már amennyire ezzel a témával kapcsolatban i llendő azt a szót használni, hogy elégedettség. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a bűnüldözésben részt vevő rendészeti szervek között nincs teljes összhang, nincs együttműködés, párhuzamos tevékenységet végeznek, ittott hatásköri átfedések v annak, hatásköri összeütközések történnek. Mások is említették már a büntető anyagi és eljárásjogi reform szükségességét, én is utalok rá: ma is égető kérdés, már nem kerülhető meg például a tanúvédelem problémája. Gyakorló szakemberek azt is jelzik, hogy hovatovább nem lehet tartani az officialitás elvét: szélesíteni kellene a magánindítványra üldözendő bűncselekmények körét. A bíróság ítélkezési gyakorlata, az elhúzódó eljárások nyilvánvalóan kriminogén hatást tudnak produkálni, tehát nem megyek tovább eb ben az irányban: a magam részéről is csak jelezni akartam, hogy itt több rétegű jogi gondolkodásra, a jogalkotás több rétegű produkciójára lesz szükség a jövőben. Nem is szólok arról, hogy ez milyen anyagi ráfordításokat fog igényelni a jövőben – döntően á llami eszközökből – , de végezetül szeretném nagyon egyértelműen megmondani: bármennyibe kerül is a közbiztonság, ez egy olyan dolog, aminek sokkal inkább értéke van, mint ára. Itt tehát az anyagi eszközök ráfordítása semmiképpen nem sokallható: ez a cél mi ndent megelőz. Ha mi, a jelenlegi magyar Országgyűlés, ehhez a helyzethez azzal tudunk hozzájárulni, hogy megalkotjuk ezt a rendőrségi törvényt, akkor úgy gondolom, hogy ezt kötelességünk, megtenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kösz önöm. Megadom a szót dr. Ilkei Csaba független képviselőnek. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI CSABA, DR. ( független)
