Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VII. fejezetének (vízügyi alap) módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
37 Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VII. fejezetének (vízü gyi alap) módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 14652es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Rajkai Zsolt államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója RAJKAI ZSO LT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslatban az elkülönített állami pénzalapok közül a vízügyi alap képzését és felhasználását szabályozó VII. fe jezet előírásának módosítását kezdeményezzük. A vízügyi alap szerepe, jelentősége jól ismert a tisztelt Ház előtt, hiszen arról az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi törvény meghozásakor már szó volt. Most csak utalok arra, hogy a nemz eti vagyon egy részét képező vízkészlet és hasznosíthatóságának megőrzése, gazdaságos felhasználása és a vizek kártételei elleni hatékony védekezés elkülönített pénzügyi alap hiányában megoldhatatlan feladatot jelentene az országnak. Nem tudnánk támogatni az önkormányzatok csatornázási, szennyvíztisztítási beruházásait, nem lenne módunk arra, hogy ösztönözzük a gazdálkodószerveket a korszerű vízgazdálkodásra, és segítsük a víztakarékos technológia megvalósítását szolgáló fejlesztéseket. Elég csak megemlíten em, hogy az elmúlt három évben a vízügyi alap teremtett lehetőséget arra, hogy például közel 500 település kapott több mint 1,8 milliárd forint támogatást a vízközművek fejlesztéséhez, melynek során már átadásra került mintegy 1200 kilométer hosszú vízveze tékhálózat, valamint 450 kilométer csatornahálózat, emellett közel 200 településen megkezdődhetett a csatornázás is. A továbbiakban a vízügyi alap nagyobb mértékű támogatásával kívánjuk elősegíteni a csatornázási, szennyvíztisztítási nemzeti program megva lósítását és ezzel az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltételének megteremtését. Emellett részt vállal a költségvetés terheinek csökkentésében is azáltal, hogy növekvő mértékben járul hozzá a vízügyi állami feladatok és biztonságos vízkárelhárít ás érdekében az árvízi és belvízi létesítmények fenntartásához. Mindezt oly módon, hogy kiadását saját bevételéből fedezi, a költségvetési támogatások igénybevétele nélkül finanszírozza. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a vízügyi alap a törvényben előírt feladatainak meg tudjon felelni, a szabályozást folyamatosan hozzá kell igazítani a változó, váltakozó feltételrendszerhez. A beterjesztett módosítás főbb elemei a következők: A törvényben megjelölt feladatok ellátásához szükséges források megteremtése ér dekében javasoljuk a vízkészletjárulék mértékének emelését. Ez lehetővé teszi, hogy a közműolló szűküljön, és a pályázati úton nyújtható támogatási keret ezáltal növekedjék. Ezen túlmenően olyan alapvető kutatási, döntéselőkészítő feladatok válnak elvégez hetővé, melyek a víztakarékosságot és a vízkészletek védelmét is szolgálják.
