Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VII. fejezetének (vízügyi alap) módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
38 A javasolt bevétel elérésével teremtünk lehetőséget arra is, hogy a vízkárelhárítási létesítmények legszükségesebbnek ítélt fenntartási munkáit is el tudjuk majd végezni. Tájékoz tatásul elmondom, hogy a változás ezen elemét az 1994. évi állami költségvetéssel való összhang megteremtése végett a tisztelt Országgyűlés decemberben már jóváhagyta, és a költségvetési törvénybe beépítette. A forrásképzésen túlmenően további szabályozást terjesztünk elő az előírt fizetési kötelezettség elmulasztásának, a bizonylati fegyelem megsértésének szankcionálására, melyek összhangot teremtenek az adózás rendjéről szóló törvénnyel is. Tisztelt képviselőtársaim! A benyújtott törvénymódosítási javasla tunk elfogadása esetén a vízügyi alap működését 1994. évre megőrizzük. Ezzel az infrastruktúra e jelentős területén sikerül fenntartani az eddig elért szolgáltatási színvonalat és elsősorban a sérülékeny vízbázisok területén fekvő településeken és az ipari üzemeknél tudjuk ezt megtenni. Hozzájárulhatunk a szennyvízkezelési és tisztítási feladatok finanszírozásához is. Ehhez kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem a z önkormányzati bizottságot, állíte előadót. Nem. Megadom a szót Zsebők Lajos képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Felszólaló: Zsebők Lajos, a környezetvédelmi bizottság előadója ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság még decemberben megtárgyalta a benyújtott törvénymódosító javaslatot, és 13 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak minősítette. Egykét gondolatot azért hozzáte szek ehhez az állásfoglaláshoz, bár nagyon hosszú vita a bizottságban nem alakult ki. Mint ahogy államtitkár úr is elmondta, bizonyos értelemben úgy érzem, behatároltak a szándékaink, mert a költségvetés elfogadásával egyidejűleg, a költségvetés á ltal körülhatárolhatóan már tulajdonképpen elfogadtuk ezt a gondolatot. Nagyon furcsa volna, és nagyon nagy problémát okozna, ha a Ház most másként döntene. A törvényjavaslat alapelemeit tekintve a bizottságunkban nem merült fel kifogás. Mik ezek az alapel emek? A törvényjavaslat legfontosabb alapeleme valóban az, hogy az eddigi 50 fillér/köbméter vízkészletjárulékot 80 fillérre javasolja emelni. A bizottságban ezzel kapcsolatban – mint mondtam – nem merült fel kifogás, mint ahogy nem is merülhetettt volna f el, mert az ilyen irányú emelésből származó bevételek visszafordulnak környezetvédelmi jellegű beruházások támogatására, amelyek elsősorban igen, az önkormányzatoknál jelennek meg: szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok bővítésében, építésében. Ez a minimális emelés rövid távon lehet, hogy nem olyan szép dolog, ugyanakkor közép- és hosszú távon elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen környezetvédelmi szempontból, és elkerülhetetlen olyan szempontból, ami a lakosság életminőségét jelenti, az életminőségnek ol yan részére gondolok, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos. Időben lépegetnünk kell, mert ha nem tesszük meg ezeket az apró lépéseket, a végén nagyon nagy problémákkal találhatjuk szembe magunkat. A törvényjavaslat másik alapeleme a vízkészletjárulékok be hajtásához kapcsolódik, amelynek szigorításával bizottságunk egyetértett. A mindennapok gyakorlata teszi ezt szükségessé, hogy ilyen értelemben megszorító lépés történjék. A javaslatnak van egy másik része, ami bizottságunkban nem hiszem, hogy teljesen osz tatlan sikert arat, illetve aratott, ez pedig az, hogy a vízügyi és az árvízvédelmi intézmények működtetéséhez kapcsolt összegek, illetve a támogatásokra fordított összegek aránya is megváltozik
