Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
35 1993 májusában a SzabolcsSzatmárBereg megyei orvosi kamara választmánya meghívott minket, megyei orvos képviselőket. Megbeszélésünk során áttekintettük az egész törvény tervezetét. E közös tanácskozás eredményeként születt ek meg azok a módosító indítványok, amelyeket dr. Mezey Károly képviselőtársammal közösen adtunk be. Én ezekből két módosító indítványra szeretném fölhívni becses figyelmüket. Az egyik szintén csupán technikai jellegű, a 6. § (3) bekezdésé re vonatkozik, amely úgy szól, hogy határozatképtelen küldöttgyűlés esetén a gyűlést második napon túl, illetve tizenöt napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az újra összehívott gyűlés sem szokott határoza tképes lenni, ezért kollégáink – úgy vélem, jogosan – azt javasolták, hogy a másodszori összehívás során legyen elegendő a határozatképesség kimondásához a küldöttek 25%ának jelenléte. A 22. § (1) bekezdése, amely a tagsági viszony felfüggesztését taglalj a, azaz, hogy mikor és milyen körülmények között, milyen esetekben történik a tagsági viszony felfüggesztése, ezeket a pontokat szeretnénk kiegészíteni azzal, hogy abban az esetben, ha az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének az ill ető tag saját hibájából nem tesz eleget, a helyi kamara határozatával függesztesse föl tagsági viszonyát. Hogy ez mennyire fontos kérdés, azt az 1936. évi I. törvény – amely az orvosi rendtartásról és kamaráról szól – 26. §ával szeretném bizonyítani, mely külön fejezetet szentel a tagsági díj kérdésének. A magam részéről úgy érzem, hogy ezen problémákat majd az alapszabályban kell rögzíteni, de már innen föl szeretném hívni az alapszabály szerkesztőinek figyelmét az előbb említett törvényre, amely például kimondja – idézem – : "A tagsági díjat a tag orvosi tevékenységéből származó keresete alapján kell kiróni." Vagy például e szakasz (5) bekezdése, mely kimondja – idézem – : "A hátralékos tagsági díjat közadó módjára kell behajtani" – magyarán szólva kamatosa n. Tisztelt képviselőtársaim! Ezek voltak azok az általam, illetve általunk benyújtott módosító indítványok, amelyekre szíves figyelmüket szerettem volna fölhívni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. S zigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Surján miniszter úr már említést tett arról, hogy dr. Huszár Csaba a törvény elők észítése során meghalt. Megrázott minket is az alkotmányügyi bizottságban, és szükségesnek tartom, hogy megemlékezzünk erről az eseményről, hiszen a csütörtöki napon még együtt dolgozott velünk, és péntek reggel, amikor az utolsó simításokat végeztük volna a módosító indítványokon, tudomásul kellett vennünk, hogy a további munkában már nem tud részt venni. Meg szeretném mondani azt is, hogy ovosként – bár nem vitásan jogászi családi háttérrel – jogászi kodifikátorokat megszégyenítő ötletekkel és tehetséggel végezte a tevékenységét nálunk. Horváth József említést tett arról is, hogy az alkotmányügyi bizottságban milyen konstruktív munka folyt hosszú időn keresztül. Valóban, pártállástól függetlenül, a minisztérium képviselői, az Orvosi Kamara képviselői és va lamennyi frakcióhoz tartozó, jelentős részben jogász bizottsági tagok nagyon komoly munkát végeztek ennek a törvénynek az előkészítése során. Egykét olyan gondról szeretnék beszélni, amely még teljes egészében most sem oldódott meg, de Horváth József az i smertetésében csak utalt ezekre.
