Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - Dr. Egon Klepsch, az Európai Parlament elnökének és kíséretének köszöntése - ELNÖK (Szabad György): - EGON KLEPSCH, DR. az Európai Parlament elnöke:
327 haladást értek el annak a rendszerne k a kiépítése során, amit piacgazdasági rendnek nevezünk a megfelelő szociális törvényekkel párosítva, és mindenképpen megvalósították a plurális demokráciát országukban. Hölgyeim és uraim! Ezek olyan előfeltételek, amelyek világosak. Azonban új problémák jelentkeztek, olyan új problémák, amelyeket nyíltan meg is neveznék. Az egyik probléma – amit a jugoszláviai polgárháború különösen világossá tesz számunkra – a kisebbségek, népcsoportok jogainak kérdése, annak a problémája, hogy az európai környezetben bi zonyos népek szétszórtan élnek. Önök tudják, hogy az európai egység megvalósulása nem eredményezheti egy központosított egységes állam kialakulását. Tudni kell mindenkinek, hogy Európa nem kíván lemondani a nemzeti azonosságról, nem kívánja a népektől azt, hogy lemondjanak nyelvükről, kultúrájukról. Éppen ellenkezőleg, a népek sokféleségén, sokrétűségén keresztül próbálja megvalósítani önmaga gazdagságát. Azzal szeretnénk önökhöz fordulni, hogy a magyarság kibontakozását, továbbvitelét úgy értsék, hogy ez e zt a nagy egységet kiegészítő egység. Amikor azt a kérdést említem, hogy mit is jelent a kisebbségek jogainak biztosítása, azt kell mondanom, hogy ez egy olyan feladat, amit mi az Európai Közösségben – és számos példát is fel tudnék sorakoztatni – megoldot tunk, dolgoztunk ezen. (10.20) Engedjék meg, hogy ezt egyetlen mondattal tegyem világossá. A mi Európánkban mindenkinek meg kell, hogy legyen a joga arra, hogy anyanyelvét használja; ezt megtehesse a közigazgatási eljárások során, az iskolákban, a középisk olákban, a főiskolákon, az egyetemeken, a nevek, a névtáblák használatánál. Az, hogy az ember egy nemzethez tartozik, kifejezésre kell jusson a névben; és az irodalom, a művészet, a tudomány, az oktatás szabad kell, hogy legyen; a kisebbségek és az anyaors zág között biztosítani kell az átjárhatóságot. Ez az egyik legfőbb elve az Egyesült Európának. Ha ezt az elvet figyelmen kívül hagyjuk, akkor úgy gondolom, hogy egyetlen nép sem csatlakozhat, léphet be az Európai Unióba. (Taps.) Hölgyeim és uraim! Tisztába n vagyunk azzal, hogy egy új rend kialakulása Európában számos problémával jár együtt, számos problematikus kísérőjelenséggel. Hadd mondjam azt, hogy az egyik probléma az, hogyan tudjuk biztosítani a belső stabilitást. Ezzel kapcsolatban szeretném elismeré semet kifejezni afelett, amit önök megvalósítottak. Magyarországnak megvan a belső stabilitása; olyan belső stabilitást valósított meg ez alatt a négy év alatt – módomban állt figyelemmel kísérni ennek a Parlamentnek és ennek az országnak ez alatt a négy é v alatt végzett munkáját, és azt kell mondjam, hogy a tartós haladás előfeltétele mindenképpen a belső, stabil struktúra megőrzése. A második fontos alapvetés: Tudjuk, legalábbis a jugoszláv polgárháború kitörése óta biztosan tudjuk, hogy szükség van arra, hogy egy új biztonsági struktúrát, biztonsági rendet alakítsunk ki Európában. Megbizonyosodott, világossá vált, hogy túlságosan egyszerűen képzeltük a dolgot, amikor azt mondtuk, hogy megszűnt a fenyegetettség a szovjet birodalom letűntével, és többé kato nai jellegű konfliktusok nem is merülhetnek fel. Elmulasztottuk, hogy kellő időben megteremtsük azokat az eszközöket, szerződéses alapokat, amelyekkel ez ellen fel lehet lépni. A maastrichti szerződés ennek a csíráit már elveti. Azonban a feladat most az, hogy még nagyobb tempóban dolgozzunk azon, hogy gondoskodni tudjuk arról, hogy a jövőben ilyen események semmiképpen sem ismétlődhessenek meg. A mi feladatunk az, hogy ennek a vérontásnak egyszer s mindenkorra véget vessünk. Hölgyeim és uraim! Ha figyelemm el kísérjük a keletközépeurópai népek kapcsolatainak a fejlődését, akkor nem felejtjük el, hogy milyen közös történelmi szálak fűznek össze bennünket, és azt a kultúrát, amit közösen alkottunk meg és közösen képviseltünk, még a vasfüggöny sem tudta elfel edtetni velünk.
