Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - Dr. Egon Klepsch, az Európai Parlament elnökének és kíséretének köszöntése - ELNÖK (Szabad György): - EGON KLEPSCH, DR. az Európai Parlament elnöke:
326 délamerikai országok együttműködésére, amelyek szintén egy nagy közös piacot akarnak megvalósítani, vagy arra a hatalmas együttműködési térségre, amely a délkeletázsiai régióban megvalósul. Ebből világossá válik számunkra, hogy menn yire fontos a közös fellépés, és ez egy nagyon fontos elismerés és felismerés volt az 1945ös évben is. Hölgyeim és uraim! A mai helyzetet látva az Európai Unió 12 országa politikájának, a nemzeti parlamentek törekvéseinek középpontjában és különösen az Eu rópai Parlament törekvéseinek középpontjában az áll, hogy segítse Kelet- és KözépEurópa új politikaigazdasági struktúráinak kialakítását. Mindkét fél részéről, az önök részéről éppúgy, mint a mi részünkről, nagyon fontos szerepet játszik, hogy a kommunis ta diktatúrából a szabad plurális demokráciába vezető utat végigjárjuk, és hogy a tervgazdálkodás évtizedei után megvalósítsuk a piacgazdaságot. Ez a folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe, nagyon sok türelmet és nagyon sok megerőltetést kíván. Má r nagyon nagy haladást értünk el, és ha az Európai Unió nevében beszélhetek, elmondhatom, hogy sok tekintetben haladást tudtunk elérni. Megvalósult a közös belpiac, 350 millió lakosa van ennek a közös térségnek. 1993. január 1jével lépett érvénybe ez a sz erződés. A maastrichti szerződés 1993. november 1jével lett hatályos. Az európai gazdasági térség, az Európai Unió és az EFTAországok közötti szerződés 1994. január 1jével lépett életbe, és további útmutatást jelentenek azok a társulási szerződések, ame lyeket az Unió Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, és Magyarországgal ez a szerződés ez év februárjának 1jével léphetett hatályba. Ezek, hölgyeim és uraim, mérföldkövek azon az úton, amelyen végig kell mennünk, amelyet végig kell járnunk. Természe tesen az Európai Unió szerződésével az Európai Parlament is számos új jogot és jogosultságot kapott, azonban az én feladatom a mai napon nem az, hogy erről szóljak önökhöz, hanem hogy felvázoljam gondolataimat közös jövőnkről. Látjuk, hogy milyen munkát vé gzett a magyar Parlament, és hogy a magyar Parlament megteremtette a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia és a gazdasági szociális rend törvényes kereteit. Látjuk azt, hogy mintegy 350 törvényt, rendeletet fogadott el, ezzel ezt a célt elérte, és ez az európai parlamentarizmus történetében minden bizonnyal nagyon döntő mozzanatot jelent, nagyon jelentős teljesítményt képvisel. Az Európai Unióban dolgozó parlamenti képviselőkre valóban nagyon mély benyomást tett az, hogy hogyan valósult meg a váltás a ko mmunista elnyomásból a szabad demokratikus társadalmi és gazdasági rendbe. A jogállam megvalósulása nagyon nagy örömmel tölt el bennünket, és látjuk, tanúi vagyunk annak, hogy ezek az eszmék Magyarországon valósággá válhattak. A demokrácia egy élő, liberál is dolog. Az intézmények, a struktúrák kialakítása, a pártok szerepének meghatározása, és olyan kérdések, mint a médiumok szerepe – ezekkel minden országban foglalkoznak. Biztosak vagyunk abban, hogy önök a jogállami eljárásoknak, a parlamenti demokrácia r endjének megfelelően meg fogják oldani ezeket a kédéseket. Hölgyeim és uraim! De mi is az, amivel nekünk közösen kell megbirkóznunk, melyek azok a feladatok? Itt engedjék meg, hogy azt mondjam önöknek, hogy látnunk kell azt a közös korzettet (sic!) , ami m eg kell határozza a soron következő fejlődést. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghatározó módon jellemzőek az Európai Közösségre? Azoknak, akik tagjai kívánnak lenni ennek a közösségnek, mindenképpen rendelkezniük kell a szabad jogállamisággal, plurális demokratikus rendet kell tudni felmutatniuk, a szociális piacgazdaság rendjét kell kiépíteniük és készek kell legyenek a szuverenitásuk egy részéről való lemondásra is. Ezen túlmenően azonban el kell fogadniuk az acquit communitét, tehát mindazt, amit edd ig elfogadott az Európai Közösség. Ezeket az újonnan érkezőknek el kell fogadniuk, és természetesen a maastrichti szerződés célkitűzéseivel is azonosulniuk kell az újonnan csatlakozó államoknak. Hölgyeim és uraim! Ez egy nagyon nagy feladat. Önök, amikor e zeknek az előfeltételeknek a teljesítésén dolgoznak, tulajdonképpen a lényeget már el is végezték. El kell mondjam önöknek, hogy megvalósították a szabad jogállamot, messzemenőkig kiépítették ezeket a struktúrákat, nagy
