Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - Dr. Egon Klepsch, az Európai Parlament elnökének és kíséretének köszöntése - ELNÖK (Szabad György): - EGON KLEPSCH, DR. az Európai Parlament elnöke:
325 megtiszteltetés és öröm számomra, hogy látogatásom során, amelyet az Európa Parlament elnökeként teszek, vendégük lehetek itt, Budapesten, és módomban ál l szólni önökhöz. Az Európai Unió tizenkét tagállama polgárainak nevében és képviselőik nevében köszönöm önöknek a meghívást és a lehetőséget, hogy szólhatok önökhöz. Először is engedjék meg, hogy átadjam önöknek az Európai Unió Parlamentjének üdvözletét: a Parlament nagyon nagy érdeklődéssel, sőt csodálattal kíséri figyelemmel azt a munkát, amelyet a magyar Parlament végzett az elmúlt négy év során, azt a munkát, amelynek során megteremtették a szabad, jogállami és demokratikus Magyarország alkotmányos ala pjait. Engedjék meg, hogy elmondjam ezen a helyen: az Európai Közösség valami olyan képződmény, amely a világháború után a romokon épült fel egy új kezdet jeleként. Akkor azzal a problémával kellett megküzdenünk, hogy egy totalitárius ideológiát és annak u ralmi rendszerét áthidaljuk, és új kezdetet valósítsunk meg. Ezt meg kellett tennünk, látván, hogy milyen másik totalitárius fenyegetés, milyen másik totalitárius ideológia, struktúra fenyeget bennünket. Összpontosítani kellett ezért erőinket néhány nagyon fontos pontra. Az egyik ilyen fontos kérdés az volt, hogy tisztában kellett lennünk azzal: milyen értékeket képviselünk; tisztáznunk kellett, hogy politikánk középpontjában mindenképpen az embernek kell állnia – az embernek minden jogával, szabadságjogáva l együtt – ; és tudnunk kellett azt is, hogy az embernek, méltóságával, meg kell találnia helyét az új társadalomban. A második feladatunk az volt, hogy belássuk: a belső stabilitás nemcsak a tárgyi, dologi rend előfeltétele, hanem abból a szempontból is mi ndenképpen fontos, hogy lehetővé teszi a közös fellendülést. A harmadik pont pedig az volt: világos volt számunkra az is, hogy a külső biztonság megteremtése mindenképpen előfeltétele annak, hogy ez a fejlődés ilyen formában beindulhasson. Éppen ezért kísé rletet tettünk mindennek a megvalósítására oly módon, hogy kibékítettük azokat a népeket, amelyek évszázadokon keresztül háborúban álltak egymással – gondolok itt elsősorban Németországra és Franciaországra. (10.10) Új kezdetet valósítottunk meg, és azt a három elvet tartottuk szem előtt, amelyekről éppen az imént szóltam. Ezek voltak számunkra a vezérelvek. Azután a Szovjetunióval, a kommunista ideológia rendszerével kellett felvennünk a harcot, ezzel szemben kellett bizonyítanunk, hogy a szabadság és az e mberi jogok eszméje, ideálja mindenképpen felette áll ennek a rendszernek, és ezt a bizonyítékot sikerült meghoznunk. Nos, a totalitárius kommunista ideológia is öszszeomlott és immáron a múlté. Egy új helyzet előtt állunk, és ez az új helyzet új feladatok at is jelent számunkra, hiszen – ha visszaemlékeznek – annak idején a nácik koncentrációs táborait láttuk, most a Gulagszigetcsoport táboraira kell emlékeznünk ennek az új kezdetnek a során. Az volt a mi válaszunk, hogy tartós békét kell megteremteni, ame lyet nem hegemónia jellemez, hanem az együttműködés, a közös felépítés, közös építőmunka. Ez volt a fő feladat akkor. Ma a kérdés úgy vetődik fel, hogy csakis és kizárólag Közép, KözépKelet és KeletEurópa népeivel együtt kell kapcsolatainkat újra rendez ni és gondoskodnunk arról, hogy Európa ne legyen többé megosztott kontinens, hanem egységes kontinens legyen, egy olyan Európa, amely történelmi fejlődésének megfelelően meg is érdemli ezt az együvé tartozást, ezt az összetartozást. Hölgyeim és uraim! Éppe n ezért azt szeretném elmondani önöknek, hogy a mi számunkra ez a fejlődési folyamat egyfajta felkészülést jelentett arra a feladatra, megteremtette annak alapjait, amelyet ma meg kell oldanunk, hogy bizonyítsuk a világ népei számára, hogy egy változó vilá gban, egy olyan világban, ahol regionális tömörülések alakulnak ki, és ezek a regionális együttműködések egyre nagyobb szerepet játszanak – gondoljanak a NAFTAra, az Egyesült Államok és Kanada együttműködésére, illetve az Egyesült Államok, Kanada és Mexik ó együttműködésére, a
