Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
32 alacsonyabb szintű jogszabályoknál: miniszteri, kormányrendeleteknél pedig írjon elő konszenzuskényszert a törvény, magyarul: egyetértési jogot kívánunk adni az orvoskamarának. Szükségesnek látjuk ezt az egyetértési jogot azért, mert e területnek kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű szabályozása egyben érinti az egész lakos ságot is, egyben érinti a lakosságot, amely előbb vagy utóbb valamilyen viszonyba kerül az egészségüggyel. Tehát nem kizárólag az egészségügyet érintő kérdések szabályozásáról van szó. Ezek valójában közfeladatok. Szükségesnek látjuk az egyetértési jog biz tosítását az orvosképzés, a szakképzés és az orvostovábbképzés követelményeinek az összeállításában, a követelményszintek meghatározásában is. Ugyan kinek legyen ebbe valódi beleszólása, hogyha nem a szakmának, és itt is hozzá kell tenni, hogy ez sem kizár ólag az orvosszakma érdeke. Javasoljuk, hogy az orvoskamara vezesse az orvosok országos nyilvántartását. Itt többféle felfogás is van. Egy biztos: orvosi nyilvántartásra egy országnak szüksége van. Ha ez a köztestület létrejön, akkor a tagjairól nyilvántar tást kell vezetni. Mivel ez a köztestület közfeladatokat lát el, nem lehet olyan orvosi munkát végző személy, aki nem tagja. Át kell fogni a tevékenységet végzők teljes körét, vagyis az orvoskamarai tagnyilvántartás valójában le fogja fedni az orvosi munká t végzők teljes körét. Nyilvánvaló, lesznek kamarai tagsággal nem bíró orvosok is, de ők nem orvosi diplomához kötött tevékenységet látnak el, vagy nem jellemzően azt. Ilyenek lesznek nyilván köztisztviselők. Azt mondjuk, hogy ebből eredően a kamarának leg yen joga és kötelessége az orvosi nyilvántartás vezetése. (17.50) Javasoljuk azt is, hogy az orvoskamara vezessen nyilvántartást az üres orvosi álláshelyekről, hogy informálni tudja ezekről tagjait, segítséget tudjon nyújtani nekik is az állá shoz jutásban, illetve ezen állásoknak a betöltésében. Több javaslatunk is foglalkozik a kamara szervezetével. Ez ennek a törvénynek szintén egy kardinális kérdése, igen sok indítvány érinti ezt a területet. A mi elvünk az – és ez jelenik meg az indítványa inkban is – , hogy a helyi kamarák önállóságát a szervezet is kell, hogy biztosítsa. A másik az, hogy a helyi kamarai taggyűlés a kamara önkormányzati szerve. Ebből következik, hogy a kamarai taggyűlésnek van néhány kizárólagos hatásköre. Ilyen a tisztségvi selők megválasztása és bizonyos ügyintéző szerveknek a létrehozása. Javasoljuk azt is – szintén szervezeti kérdés – , hogy a kamara saját alapszabályában olyan állandó bizottságokról is intézkedhessék, amelyeket e törvény nem sorol fel. Ebben szintén megjel enik a kamarának egy nagyfokú önállósága, amely szükséges ahhoz, hogy köztestületként működni tudjon. Általában az a véleményünk, hogy a kamarának több lehetőséget, nagyobb szabadságot kell adni arra, hogy az alapszabályában rendezhessen bizonyos szervezet i kérdéseket. Ugyancsak szervezeti kérdés az, hogy az országos kamarai szerveket hogyan állítjuk össze. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben a tekintetben is lehet egy kicsit egyszerűsíteni a szervezeti hierarchiát, és ezért javasoljuk elhagyni az országos közgyűl ést, és helyette a képviselőtestületet állítjuk, mint a Magyar Orvosi Kamara legfőbb önkormányzati szervét. Ez megegyezik persze azzal a szándékunkkal, amelyről az imént beszéltem, hogy tudniillik növekedjék a helyi kamarák önállósága. Javaslatunknak megf elelően módosító indítványainkban megjelenik az is, hogy a képviselőtestület kizárólagos jogai is növekedjenek. Fontos kérdés – más képviselőtársaink is foglalkoznak vele, és az imént hallottuk, hogy bizottságok is – , hogy milyen legyen az orvoskamara és az állam viszonya anyagi tekintetben. Az orvoskamara mint köztestület el fog látni egy sereg olyan feladatot, amely közfeladat. Ezekért a feladatokért az orvoskamarát költségvetési támogatásban kell részesíteni. Ezeket a közhatalmi feladatokat valakinek el kell látni, és nagyon úgy
