Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
276 órát is vitatkoz tunk erről. Én ezt nem tartom bajnak, mert hiszen a kérdésnek persze nagy súlya van, legfeljebb abban az összehasonlításban, ha belegondolok, hogy hány hozzászóló és mekkora érdeklődés kísér néhány igen fontos gazdasági kérdésről szóló vitát vagy szociális kérdésről szóló vitát. Egy kicsit olyan ez a III/IIIas ügy, mint a futballnál, amiről azt szokták mondani, hogy ez az a téma, amihez mindenki ért, és amihez mindenkinek van valamilyen mondanivalója. Azt hiszem, hogy érveket ebben a témakörben már valóban nem nagyon érdemes sorakoztatni, mert valóban minden elhangzott, minden visszaköszön, amit itt el lehet mondani. Néhány módosító javaslatomhoz szeretnék indoklást fűzni. Mindenekelőtt egy általánosabb érvényűhöz, ahhoz, amelyik arról szól, hogy a hosszada lmas eljárás helyett bizonyos esetekben egyszerűen a teljes névsorokat közre lehetne adni. Az is elhangzott már, hogy – megítélésem szerint – teljesen tévesen kezdték ezt a törvényjavaslatot a sajtóban, meg itt a Házban is pufajkás törvénynek nevezni. Enne k a törvénynek az eredeti célja éppen az volt, hogy azok, akik valamilyen közéleti tisztségre pályáznak – akár választott tisztségre, akár kinevezéses tisztségre – , és ennek következtében elvben kötelesek lennének a közéleti életrajzukat a nyilvánosság szá mára hozzáférhetővé tenni, az életüknek egy olyan elemét titkolják el, amelyet megismerni sem lehet. Elvben sem lehet megismerni, mert hiszen az a dolog, hogy ők a titkosszolgálatnál dolgoztak – különösen, hogyha hálózati személyként dolgoztak ott – , az te ljességgel megközelíthetetlen, államtitkot képez ma is, tehát le sem leplezhető, még ha valaminek meg is volna hozzá az információja. Azt gondoltam – és ez talán az operatív tisztek vonatkozásában inkább vitatható, de voltaképpen a karhatalmisták vonatkozá sában igazából semmi nem kellene, hogy az útjában álljon – , hogy ez a teljes névsor jelenjen meg. Az az értelme is meglenne ennek, hogy megszűnne a törvényjavaslatnak az a furcsa mellékíze – illetve nem a törvényjavaslatnak, hanem e vonatkozásának – , hogy ezt időnként nemcsak pufajkás törvénynek nevezik, hanem egy lex Hornnak is. Tehát időnként úgy tűnik, mintha a törvényjavaslat eme részének a fő célja az volna, hogy befolyásolja a Horn Gyula képviselőtársunk politikai pályafutását, akiről köztudott, hogy a karhatalmista alakulat tagja volt. Ezt ő nem titkolja, sosem titkolta. Tehát ennek következtében ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása az ég világon semmit nem másít a helyzeten, és ha a választók ezzel a tudással őt meg fogják választani, akkor meg f ogják választani, és szerintem a választókat nem befolyásolja jelen helyzetben negatívan ez a megerősített ismeret. Ellenben vannak szerteszét a különböző pozíciókban – rendőrségi pozíciókban is, meg magas katonai rangban, esetleg már nyugállományban, de m indenképpen a közélet szereplőiként működnek – olyan emberek, akik szintén nem titkolták vagy legalábbis az életük egy korábbi szakaszában nem titkolták a karhatalmista múltjukat. Ha mindenki előtt ott volna ez a lista, akkor megszűnne az, hogy most valaki ről ezt érdekes újra megállapítani, vagy érdekes hivatalosan megállapítani, vagy még hivatalosabban megállapítani, másokról meg nem. Ez egyébként összevágna hazai hagyományokkal, de hát a köztisztviselőket, a katonatiszteket a sematizmusok régebben tartalm azták. De ma – mint éppen a bizottsági viták során tudtam meg – a teljes állománynak a névsora tulajdonképpen államtitok. Azt ugyan lehet tudni, hogy XY ilyen vagy olyan beosztásban szolgál, de a teljes névsor, akár egy minisztériumnak – nem tudom, hogy mi nisztériumokra is vonatkozike – , de a fegyveres testületeknek, fegyveres erők és egyes egységei teljes állományának a névsora – ha jól tudom és ha jól értettem meg a Kormány képviselőjét a bizottsági vitán – államtitok vagy szolgálati titok. Tehát nem leh et közreadni egy teljes listát. Nem lehet közreadni például a III/IIIas állományának teljes listáját, holott az igazán hozzáférhető. Nem lehet közreadni a karhatalmi állománynak a teljes listáját, holott ennek a közreadása tulajdonképpen semmiféle technik ai nehézségbe nem ütközik. Nem kíván különösebb utánajárást, nem kívánja meg azt a bizottsági feltáró munkát vagy bírók által végzett feltáró munkát, amelyet a törvény egyébként tervez. Tehát ez egy egyszerűsítő jellegű dolog. Semmiféle támogatást – mint a hogy várható is volt – nem kapott. Lehet, hogy a szavazás előtt vissza is fogom vonni, vagy lehet, hogy vissza is kell
