Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Döntés az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottsága elnöke:
255 szolgáló bormarketingprogramo t, amelynek célja a borexport növelése és minőségi javítása, annak elérése, hogy a magyar bor a világpiacon elfoglalhassa az őt megillető rangos helyet. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti bore redetvédelmi megállapodás megerősítését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem Hörcsik Richárd képviselő urat, az Európai Közösségi ügyek bizottsága elnökét: kíváne a bizottság előadót állítani? (Igen.) Megadom a szót. (17.10) Felszólaló: Dr. Hörcsik Richárd, az európai közösségi ügyek bizottsága elnöke HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottsága elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! In vino veritas: borban az igazság. Ehhez a jól ismert ókori mondás rövid, de roppant kifejező bölcsességéhez tudnám hasonlítani az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot. E javaslat nagyon rövid, de annál nagyobb a jelentősége, mert a Magya r Köztársaság és az Európai Unió között – amint államtitkár úr említette – 93. november 19én aláírt bormegnevezések védelmét és hathatós ellenőrzését erősíti meg. Tisztelt képviselőtársaim! Az Európai Közösségi Ügyek bizottsága az elmúlt két év során megk ülönböztetett figyelemmel kísérte ezeket a tárgyalásokat, és magát a témát kiemelten kezelte. Először is: mert a borkereskedelmi és a borvédelmi megállapodások mintegy kiegészítik, mondhatni teljessé teszik a társulási szerződést. Hiszen nem véletlen, hogy az úgynevezett bormegállapodást külön kezelték és tárgyalták, holott jól illeszkedett volna a társulási szerződés mezőgazdasági fejezetéhez. A téma fontosságát is mutatja, hogy elsősorban az európai fél kérésére külön született meg ez az említett, most tá rgyalandó megállapodás. Másodszor: a magyar és az EK kölcsönös borkereskedelmi szerződések előfeltétele volt a most megerősítendő borvédelmi megállapodás. Enélkül ugyanis nem képzelhető el a hazai borok európai exportjának a megszilárdítása. Harmadszor: ha ngsúlyoznom kell azt a tényt, hogy a tárgyalások olyan időszakban folytak, amikor nemcsak a magyar, hanem a nyugateurópai bortermelést és kereskedelmet nagy válság sújtotta. Sajnos ez a folyamat mind a mai napig érezhető. Nem véletlen, hogy ennek lefékezé sére még az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is 93 júniusában Salzburgban több határozatot fogadott el. Ezzel azt kívánom jelezni, hogy bizottságunk mindvégig tudatában volt a tárgyalások nehézségeinek, kiváltképp, hogy a magyar érdekek minél hatékonyab ban jussanak érvényre. S mint a történelmi tokajhegyaljai borvidék egyik országgyűlési képviselője, bizottsági elnöki lehetőségeimmel élve 93 februárjában brüsszeli konzultációmmal sikerült újabb lendületet adni a lelassult tárgyalásoknak. Negyedszer: biz ottságunk tisztában van azzal, hogy ez a megállapodás a magyar mezőgazdaság hagyományosan fontos szektorát érinti, és azt hosszú távon pozitívan befolyásolhatja. Létrejötte tehát felétele volt annak, hogy a társulási szerződésben a különféle mező- és élelm iszergazdasági termékek kereskedelmére nyújtott kedvezményekhez hasonlóan a borkereskedelemben is az Európai Unió piacain kedvezményekhez jussunk. Ez létérdeke a magyar borkereskedelemnek. És végül engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Bizottságunk az ért is megkülönböztetett figyelemmel kísérte a fejleményeket, mert – mint említettem – annak elnöke és egyik alelnöke két jól ismert történelmi borvidék képviselője. Tisztelt elnök úr! Végre a négy éve tartó hosszas tárgyalásokra pont kerülhetett. A megáll apodás két része – amit államtitkár úr is említett – , az eredetvédelmi rész, tehát a bormegnevezések kölcsönös védelme és ellenőrzése és a kereskedelmi része, a kedvezményes vámkontingens kölcsönös felállítása tehát egymáshoz szervesen kapcsolódik.