Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Döntés az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BOGÁR LÁSZLÓ, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
254 Mindkét megállapodás mind tartalmilag, mind szövegében kapcsolódik az Európai Megállapodáshoz. A kedvezményes borkereskedelemről szóló megállapodás a Kormány 165/1993. szá mú rendeleteként már kihirdetésre került 1993. december 1jén, hatályba is lépett. Az eredetvédelem kérdései, mint szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések jogszabályaink értelmében törvényi formában való rendezést igényelnek. Az eredetvédelmi megállapo dás rögzíti a magyar, illetve a közösségi borok eredetvédelmével, hagyományos névhasználatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, meghatározza a tisztességtelen versenyt megakadályozó szőlőtermesztési és borkészítési eljárásokat, kiterjed a termelők és borkereskedők érdekeit szolgáló kereskedelmi és forgalmazási szabályokra, valamint technikai eljárásokra. A szerződés az Európai Közösség területén oltalomban részesíti a magyarországi bortemőhelyek megnevezését, s Magyarország részére lehetővé teszi e zek kizárólagos használatát. A védett magyar bortermőhelyek listája átfogja a bortörvényben felsorolt összes, szám szerint 437 földrajzi nevet, ahol a magyar kivitelben potenciálisan és ténylegesen megjelenő bor terem. Emellett védelemben részesülnek a hag yományos borfajtamegnevezések, mint például a bikavér, az aszú, a siller stb., a magyar bortörvény által előírt módon. Ha figyelembe vesszük, hogy a bortermőhelyeken általában két, három- vagy négyfajta bort állítanak elő, az oltalomban részesülő megneve zések száma Magyarországon legalább 1500, a közösség 12 tagországa esetében a védelemben részesített földrajzi nevek és hagyományos megnevezések teljes összege megközelíti a 6000et. A megállapodásban megkülönböztetett jelentőségű számunkra a "tokaji" névh asználat védetté tételében való megállapodás az Európai Közösséggel. E szerződés keretében a közösség két tagországa: Olaszország és Franciaország vállalta, hogy a hosszú évek óta alkalmazott – Olaszországban cvel és ivel – "tocai" és a Franciaországban kval és ynal "tokay" – megnevezés használatát 13 éves átmeneti időszak végéig megszünteti. A szerződésben a Közösség harmadik országokkal szemben is vállalja továbbá a "tokaji" megnevezés minden származtatott formájának Magyarország részére való védelmét . Bár a jelen ülés tárgya szigorúan véve az eredetvédelmi megállapodás, amelynek legfőbb jellemzőit az előzőekben felsoroltam, ebből láthatóan önmagában is számos haszon és fontos következmény adódik bortermelésünk szempontjából. Engedjék meg, hogy néhány adatot a kedvezményes borkereskedelmi megállapodásról is elmondjak, hiszen az eredetvédelmi megállapodás létrejöttének fő célja – mint azt már említettem – a kedvezményes borkereskedelemről szóló megállapodás létrehozása volt. A megállapodás első évében 18 7,5 ezer hektoliter palackos és hordós bor, valamint pezsgő kedvezményes vámtételű exportját teszi lehetővé, amely mennyiség fokozatosan növekszik: 1998ra 263000 hektoliterre. A vámcsökkenés három éven keresztül évi 20%, tehát a második évben, ahol 1994b en már tartunk, összességében 40, illetve a harmadik évtől kezdődően 60%. A hagyományos, átlagos kereskedelmi arányokat figyelembe véve Magyarország az első évben 90000 hektoliter kedvezményes importjára nyújt lehetőséget az EKnak, amely 98ra 113000 hekt oliterre növekszik. A biztosított vámkedvezmények három éven keresztül évi 10%os, összesen 30%os vámkedvezményt tesznek lehetővé. Az aszimmetria elve így, a társulási szerződéshez hasonlóan, itt is érvényesül. A kedvezményes mennyiségekben a tényleges fo rgaloménál nagyobb arányú a palackos bor a hordóshoz képest. Ebben az a tudatos kölcsönös törekvés tükröződik, hogy az egymás közötti kereskedelem szekezete az értékesebb palackos borok felé tolódjék el. A magam részéről abból a szempontból is örömmel üdvö zölhetem ezt a két megállapodást, mert a szerződések oldaláról segíti az NGKM és a Földművelésügyi Minisztérium irányításával és szervezésében 92 vége óta folyamatban lévő, a magyar borok külpiaci értékesítésének előmozdítását
