Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
217 Tudom, hogy az egész alkotmánybírósági döntés azért született, hogy a tulajdon korlátlanságát és tehermentességét biztosítsa az önkormányzat számára, de ha mi azt mondjuk, hogy az értékesítésből befolyt összeget – törvényi rendelkezés folytán – meghatározott célra kell fordítani, ha ez nem alkotmányellenes, akkor az sem lenne alkotmányellenes, hogy ezt egy éven belül kell erre a célra fordítani . Ugyanis ad absurdum bekövetkezhet egy olyan helyzet, hogy valamennyi önkormányzati lakást eladják. Nem lesz önkormányzati lakás, de lesz egy zárolt számlán pénz. Ezt mire fordítja akkor az önkormányzat, ha nincs önkormányzati lakás, aminek a felújítására stb. kellne fordítani? Tehát valahol ezt a kérdést is rendbe kellene tenni. Most itt a kereszténydemokraták részéről felsoroltam egy csomó kritkát. Joggal kérdezik önök, hogy erre milyen módosító javaslatokat adunk be. Most nem adunk be módosító javaslato t. Azért, mert a rengeteg módosító javaslat tárgyalásával lehet, hogy meghiúsítanánk azt, hogy a hátralévő hat hétben itt törvény szülessen. Azt szeretnénk, ha a következő parlament a már jelentkező gyakorlati végrehatjások tapasztalataival ismét foglalkoz na ezzel a kérdéssel, s ha más nem, majd a kereszténydemokrata frakció fogja előterjeszteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Salamon László képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Salamon Lá szló (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Azért szeretnék két percben Hasznos Miklós úr felszólalására reagálni, mert itt a helyiségekről beszélt és rámutatott arra, hogy menynyire helytelen a javasolt – így lehetett érteni – rendelkezés. Nos, itt nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság döntése abban a kérdésben, hogy a helyiségekre nem alapítható vételi jog, egyértelmű, és megszabja a Kormány előterjesztési és az Országgyűlés törvényhozási lehetőségét. Én egy etértek azokkal a fájdalmakkal vagy értékeléssel, amit Hasznos képviselőtársam mond, de azt nem a Kormány, nem az előterjesztő felé kell adresszálni, és nem is nekünk kell elmondani, hanem az Alkotmánybíróságnak kellett volna végiggondolnia és mérlegelnie. A felszólalásomban magam is azért utaltam arra, hogy nem tudom kiolvasni az Alkotmányból a megkülönböztetést a lakások és a helyiségek között. Ennyi, és még egy mondat: azért abban bízunk – ne ijesszük el a vállalkozókat – , hogy évente nem lehet 100%kal emelgetni a bért. Természetesen a bérlő ki van téve a szabad bér relációjában egy állandó béremelésnek, de szerencsére van egy bírói kontroll, van egy piaci bér, amely mederben tartja ezeket a dolgokat és talán nem olyan tragikus a helyzet, ahogy Hasznos M iklós képviselőtársam mondta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Török Ferenc képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (13.00) Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszö nöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindannyiunk előtt ismertek azok a körülmények, amiért ma itt a Parlament újból tárgyalni kénytelen a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló törvénynek azon rendelkezéseit, amelyeket az Alkotmánybíróság a törvény meghozatala után még 1993 decemberében megsemmisített. Sajnálom, hogy a lakástörvény vitája során nem igazán figyeltek a koalíciós pártok az ellenzéki oldalról jövő észrevételekre, amelyekről később bebizonyosodott, hogy azok megalapozottak volta k.
