Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
218 Az állampolgárok nagyon várták a törvényt, de csalódniuk kellett, hiszen a politikai indíttatású döntések alkotmányellenesnek bizonyultak. Igaz, mint mondják, sem a Kormány, sem az MDF, ma sem értik az Alkotmánybíróság döntéseit. Mindenesetre most azt k ell mérlegelni, hogy az alkotmányos keretek között mennyire tarthatók fenn a népszerű határozatok. Az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság útmutatásainak figyelembevételével milyen feltételek mellett élhetnek az állampolgárok a vételi jogukkal, és lehete a vállalkozók érdekében az önkormányzatokat arra ösztönözni, hogy a nem lakás célú helyiségeket, az üzlethelyiségeket a vállalkozók részére mégis minél nagyobb számban értékesítsék. A Demokrata Fórum még 1993. december 22én úgy nyilatkozott, hogy az Alkotmá nybíróság határozata ellenére azokról a célokról, amelyeket a törvényben kitűzött maga elé, nem mond le. Igyekezni fognak a vállalkozói érdekeket az adott lehetőségek legvégső határáig elmenve biztosítani és támogatni. Alapkérdésnek tekintik, hogy a magyar bérlőtársadalom lakáshoz juttatását feltétlenül biztosítsák – hogy ez milyen módon és milyen áron fog történni, arról azonban nem beszéltek. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a kormánypárt által kitűzött és megfogalmazott céloknak nem felel meg. Az Alkotmánybíróság a lakások vonatkozásában elfogadhatónak ítélte a vételi jog biztosítását, azonban a vételi jog gyakorlására a bérlő számára biztosított ötéves időtartamot indokolatlanul hosszú időnek tekintette. A most előterjes ztett törvényjavaslat – úgy gondoljuk – ezt a problémát megfelelően kezeli. Rámutatott az Alkotmánybíróság arra is, hogy a vételi jog biztosítása esetén olyan fizetési feltételeket kell biztosítani, amelyek alkalmazásával az önkormányzatokat nem éri vagyon vesztés. Ez azt jelenti, hogy a törvény által kötelezően előírt fizetési feltételekből származó, önkormányzatokra vonatkozó hátrányokat ki kell küszöbölni és a vagyonvesztést másnak kell viselnie. Az eredeti törvényjavaslatban a bérlő által fizetendő vétel ár kialakításának szempontjaiból négy fontos elemet szeretnék kiemelni. Először: a vételár alapját a forgalmi érték képezte; másodszor: a szerződéskötéskor a megállapított vételár legfeljebb 10%ának megfizetésére volt kötelezhető a vevő; harmadszor: a vét elárhátralékra legalább 25 évig egyenlő mértékben meghatározott részletfizetést kellett engedélyezni; negyedszer: hat évig a vételárhátralék kamatmentes volt, az ezt követően fennmaradó hányadra a Ptk. szerint a pénztartozásra megállapítható kamatot lehete tt volna kikötni. A miniszter úr expozéjában azt mondta, hogy a Kormánynak sikerült az eredeti elképzelését kidolgozni. Az előbbiekhez képest a most előterjesztett törvényjavaslat szerint a vételár alapját valóban változatlanul a forgalmi érték képezi. A j avaslat azonban eltörölte annak a lehetőségét, hogy a bérlő első részletként legfeljebb csak a vételár 10%át köteles megfizetni. Nagyon nagy különbség. A 25 éves részletfizetési kedvezmény megmaradt, azonban az önkormányzat nem köteles egyenlő részleteket biztosítani a hátralék kiegyenlítésére. Nagyon nagy különbség. Végül: a vételárhátralékra kiköthető kamat vonatkozásában megszűnt a hatéves kamatmentesség. A szerződés megkötésétől a teljes vételár hátraléka a jegybanki alapkamat, jelen esetben legfeljebb 22%os kamat köthető ki. Ezek a rendelkezések igencsak messze vannak a miniszter úr és az MDF vezérszónoka által említett eredeti elképzelésektől és céloktól. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy gondolja, hogy a Kormány által előterjesztett módosítások nag yon súlyosak, és igazságtalanok azokkal szemben, akik még nem vásárolták meg – önhibájukon kívül – önkormányzati vagy állami tulajdonú lakásaikat. Megítélésünk szerint alkotmányos keretek között meg kell és meg is lehet teremteni a korábbi feltételeket a j elenlegi bérlőknek is. Változatlanul az a szándékunk, hogy maradjon fenn az a kedvezmény, amelynek alapján a lakást megvásárolni szándékozók legfeljebb a vételár 10%át
