Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
203 2. A haszonbérletre a dologbérlet szabá lyait kell alkalmazni, ha a Ptk. másképpen nem rendelkezik. 3. Alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezetének rendelkezéseit, amelyek a haszonbérletről szólnak. 4. A Polgári Törvénykönyv haszonbérletről szóló fejezete maga is tartalmaz az álta lánostól eltérő feltételeket a mezőgazdasági földterület haszonbérletére vonatkozóan. Magam attól tartok, jelen időnkben nem feltételezhetjük a termőföldet megszerzőkről, hogy ebben a rendszerben el tudnak igazodni. Talán szerencsésebb lett volna, ha a ter mőföldek haszonbérletére vonatkozó jogi szabályozás a Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján teljes egészében a jelen javaslatba került volna, átvéve a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit is. Egy példa annak igazolására, hogy ez milyen bonyodalmakat kelt het: A javaslat nem említi, hogy a haszonbérleti szerződés megkötésekor, felmondásakor és egyéb jognyilatkozatok megtétele alkalmával kötelező az írásbeli alak. Joggal nem tesz erről említést, hiszen a Polgári Törvénykönyv 452. szakaszában benne foglaltati k ez az előírás. Ez az alakszerűség könnyen beláthatóan garanciális jelentőségű – különösen fontos lesz például a feles bérlet és a részesművelés esetén. Ennek hiányában szinte képtelenség lesz egy vita során utólag tisztázni, hogy a felek hogyan állapodta k meg arra nézve például, hogy mit termeljenek, ki melyik munkamozzanatot fogja elvégezni. A jelenlegi forma elfogadása esetén viszont nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet a megfelelő propaganda, tájékoztató kiadványok, esetleg egyszerű szerződésmin ták közzétételének szükségességére. Utolsó megjegyzésem: a termőföld védelme érdekében talán célszerű lenne a haszonbérlet időtartamának alsó határát is meghatározni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.) (11.50) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : K öszönöm. Megadom a szót dr. Géczi József Alajos képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Géczi József Alajos (MSZP) GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az eddigi általános vita, a múlt heti is és a mostani is, tükröz egy belső bizonytalanságot. Mindannyian érezzük, hogy szabályozni kellene a földtulajdonviszonyokat, a termőföldtulajdonviszonyokat, de nem tudjuk pontosan, hogy mit és hogyan. Ez a bizonytalanság nem véletlen, hiszen maga a helyzet is bizonytalan . Úgy értem a bizonytalanságot, hogy főként áttekinthetetlen. Az új tulajdonviszonyokat még nem ismerjük. Az új tulajdonosok is bizonytalanok még, nem mindenki döntötte el, hogy mit kezdjen ezzel a tulajdonával. Hozzáteszem azért, hogy ősz óta a falvakban tapasztalok egy fordulatot, egy hangulati fordulatot: az emberek egy része, az új tulajdonosok egy jelentős része túl van már azért az egyoldalú kesergés állapotán, és most a télen nagyon nagy tanulási idő van, amikor az emberek tűnődnek, hogy mit tudnak k ezdeni a tulajdonukkal egyedül, hogyan társuljanak, milyen termeltetési szerződésbe lépjenek, és mit kezdjenek a földjükkel, mondjuk nyolc holddal, amely kilenc darabban van. Az Országgyűlés is bizonytalan tehát. Van, aki ezt a bizonytalanságát harciasságg al próbálja leplezni. Ezzel kapcsolatban csak azt tudnám mondani, hogy Trianont felesleges összehozni a termőföldről szóló törvénnyel. Azt hiszem, az 1920as törvény sem függött össze ezzel. Bár, ha arra gondolok, hogy az erdélyi arisztokrácia a román tele pítések révén Erdély elrománosításában milyen szerepet játszott, akkor talán még összefüggést is lehetne keresni. Ugyanakkor az esetleges törvényi korlátozások, tehát a földtulajdon specifikus kezelésének az igénye nem feltétlenül kell hogy ellentétben leg yen az európaisággal. Tehát azt hiszem, a tulajdon
