Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF)
202 Az első ilye n gondolat a tulajdonszerzéssel kapcsolatos. Ebben egyébként magam is erősíteni szeretném a korábban és az előbb elhangzottakat. A külföldi magán- és jogi személyek termőföldtulajdonhoz jutásának átmeneti tiltása megítélésem szerint indokolt. A tőkeerős kü lföldiek, egyrészt kedvezőbb anyagi kondícióik folytán, a belföldieknél könnyebben juthatnának értékesebb termőterületekhez; másrészt vevőkénti jelentkezésük árfelhajtó hatást eredményezne. A termőföldek magánkézbe adásának nem az a célja, hogy a vevők min él drágábban juthassanak földhöz, vagy csak a gyengébb adottságú földek legyenek elérhetők a belföldiek számára, korlátozottabb pénzügyi lehetőségeik miatt. Ha a külföldiek tulajdonszerzését ideiglenesen nem tiltjuk, a belföldiekkel látszólag azonos feltét elek mellett juthatnának termőföldhöz, valójában azonban sokkal könnyebben. Megítélésem szerint egy nemzetgazdaságban, amelynek a mezőgazdálkodás meghatározó ágazata – annak pedig alapja a termőföld – , megengedhető, különösen az átalakulás időszakában, egy ilyen mértékben – ha úgy tetszik – protekcionista szemléletű szabályozás. Az indoklás maga is hangsúlyozza ennek átmeneti jellegét, miszerint a külföldi, aki mindenképpen Magyarországon akar gazdálkodni, megteheti ezt a haszonbérleti jogviszony keretében is. Ugyanakkor tény: szükségünk van arra, hogy a mezőgazdálkodás haszna a határainkon belül élőket gazdagítsa, nekik teremtsen megélhetést, illetőleg a károkozás szankcionálható legyen. A külföldi befektetőkre vonatkozó számos jogszabály tartalmaz a gazdas ág más egyéb területein olyan specifikus rendelkezéseket – utalok itt például a társasági törvényre, adózásra, tőkekiviteli lehetőségekre stb. – , amelyek nemhogy a belföldiekkel egyenlő feltételeket teremtenek, hanem a külföldit részesítik különböző előnyö kben. Ha választani lehet, nekem jobban tetszik, ha egy külföldi befektető fizet a magyar paraszt tulajdonosnak haszonbért, mint fordítva. A belföldiek tulajdonszerzéséről röviden annyit: a belföldi magán- és jogi személyek tulajdonszerzése közötti, a java slatban megfogalmazott megkülönböztetés megítélésem szerint elegendő. Az erdőbirtokossági és legeltetési társulatok, közalapítványok és önkormányzatok sajátos helyzetükre, illetve funkciójukra tekintettel élveznek kivételes elbánást. Itt kell felhívnom nek em is – a korábban elhangzottakhoz hasonlóan – a figyelmet arra, hogy a teljes átalakulás csak akkor valósul meg, ha záros határidőn belül megszületik az erdőkről szóló törvény is. Elég itt talán csak arra utalni, hogy a korábbi törvényi szabályozás 1961e s keletű. A következő terület, amelyről néhány szót szeretnék szólni, a haszonbérlet kérdésköre. A kiindulópont – és ezt maga a javaslat is leszögezi – , hogy a termőföldet védeni és hasznosítani kell. A termőföld tulajdonjogának megszerzése semmilyen jogcí men nem kötelező. Aki viszont önként vállalta, annak teljesítenie is kell a tulajdonosi pozíciójából eredő kötelezettségeket. Ezeket, örömömre, a javaslat konzekvensen kívánja számon kérni és szankcionálni is. Ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hog y aki nem képes a földjét megművelni, az azt másnak átengedhesse. A haszonbérlet régi jogintézmény. Más kérdés, hogy az eltelt évtizedekben, éppen a magántulajdonú földek elenyésző aránya miatt, sokkal kisebb jelentősége volt, míg a jövőben, a tulajdonvisz onyok átrendeződése folytán, nyilván nagyobb hangsúlyt kap majd. Ehhez járul egy további specifikus tény. A kárpótlási árveréseken megszerzett földek tulajdonosai jelentős hányadukban életkoruk és/vagy egészségi állapotuk miatt maguk nem lesznek képesek a megfelelő gazdálkodásra, a haszonbérlet révén ugyanakkor a haszonbérből ki tudják egészíteni jövedelmüket, megélhetési gondjaik enyhülnek. A javaslat a Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján tartalmaz a termőföldre specifikus szabályokat. A haszonbérl etet szabályozó rendszer azonban, megítélésem szerint talán egy kicsit bonyolult. Ennek példázatára néhány adalék: 1. Amennyiben a javaslat eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvet kell alkalmazni.
