Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁTS LÁSZLÓ (Kisgazda)
197 A nemzetre ráerőszakolt, kötött, vagyis tervgazdálkodástól, az etatizmusnak erről a rendszeréről a magántulajdonnal való szabad rendelkezés rendszerére kell áttérnünk, amelyhe z a nemzet továbbra is ragaszkodik. A termőföld éppen úgy tőke, mint az iparnál a technikai felszerelés vagy a kereskedelemben az árukészlet. Az emberek nem veszik figyelembe, hogy a mezőgazdaság organikus, az ipar pedig mechanikus termelés, mert a piaci s zerkezet az árak alakulásán keresztül ezeket a különbségeket úgy a termelés intenzitásánál, mint annak eredményénél kiegyensúlyozza. A mezőgazdasági termelés különös és különleges mivoltának tudományos vizsgálatát nem közgazdászok, hanem a mezőgazdasági te chnika világhírű szakemberei, mint például Thar, Albrecht berlini egyetemi tanárok, majd később Liebig glesseni egyetemi tanár, a Bajor Tudományos Akadémia elnöke végezte el, inkább természettudományi, mint közgazdasági alapon. Mint tudjuk, báró Liebig a s zerves vegyészet egyik legnagyobb tudósa volt, aki a világon elsőnek foglalkozott a mesterséges műtrágya kérdésével. Liebig egyik legfontosabb megállapítása a talajkimerüléssel kapcsolatos. Talajkimerülés tana című könyvében a tápanyagok statisztikáját ism erteti. Leírásában, ellentétben a japán és a kínai talajerőutánpótlással, szerinte az európai ember rablógazdálkodást folytat. Utánpótlás nélkül használja ki a talajt, és az általa termesztett mezőgazdasági terményekben tulajdonképpen földjének talajérték ét árusítja ki. Görögország, Olaszország és Spanyolország világbirodalmainak bukását a talajerővel űzött rablógazdálkodás, vagyis a talajkimerülés okozta. (11.20) Ezek az országok ma már alig tudják a saját népességüket eltartani. A talajerő fenntartása a jövő generációja érdekében végzett szolgálat, de egyúttal a mai generációnak ad lehetőséget arra, hogy a termelését a vetésforgón kívül intenzív irányba tudja terelni. A mezőgazdaságban elsősorban nem a munka, hanem a természet a döntő termelési tényező. T ermészetesen nemcsak a földet, hanem az éghajlati viszonyokat, a napfényt, a csapadékot s az időjárás bizonytalanságát is figyelembe kell venni. A családi vagy farmergazdaság különleges helyzetét, a nemzetgazdaságban, az egész magyar mezőgazdaságban elfogl alt, elfoglalandó helyzetét kell itt tisztáznunk. Ezt ugyanis, mint a gazdaság fejlődését befolyásoló szervezetet, nem eléggé méltatja a közgazdaságtan, sem a közgazdasági politika – annak dacára nem, hogy a földműveléssel foglalkozó emberiség túlnyomó töb bsége családi gazdaságban termel. A Teleki Pál gazdasági földrajzkönyvében közreadott adatok szerint a földkerekségnek több mint a fele él a családi gazdaságból, illetve a mezőgazdaságból. Ebből körülbelül az egésznek egytized része jut Európára. A mezőgaz dasági termelésnek tehát a családi gazdaság a normális szervezete, a vállalkozói nagyüzem kivétel. Egyértelmű tehát, hogy a családi gazdaság nem kizárólagosan történelmi kategória, de nem is az egzotikus földrészek tipikus üzemformája. A modern agrárpoliti ka legfontosabb üzemtípusa a családi kisbirtok. Ez alatt van a törpebirtokkategória, amely szociális szempontból egy munkáscsalád részére lehet nagyon fontos, de nemzetgazdasági, illetve közgazdasági szempontból a legrosszabb birtokkategória. A családi ki sbirtok és a törpebirtok között az a különbség, hogy amíg a törpebirtok nem biztosít elegendő életlehetőséget a család számára, addig a családi gazdaság nemcsak a család és az állatállomány élelmezését biztosítja, hanem annak egész munkaerejét le tudja köt ni és foglalkoztatni. A kolhozosítás előtt ez volt a hazai birtokmegosztás: 5 holdig törpebirtok, 5 és 100 hold között kisbirtok, 100 és 1000 hold között középbirtok, 1000 holdon felül nagybirtok, 10000 holdon felül volt a latifundium. Mint tudjuk, a pártá llam idején papíron 25 hold volt az a határ, amely alatt vagy fölött kuláknak vagy nem kuláknak minősítették a gazdálkodót, illetve ez a doktrína sem lett mindig érvényesítve, mert tudunk nagyon sok olyan esetet, amikor 25 holdon aluli birtokosokat is kulá knak minősítettek.
